46. PÁNCÉLCSEH
46. PÁNCÉLCSEH
1314-ben jelentkezik először a forrásokban Cseh néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 64.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1355-ben Pánchél Péter után kapja a Páncél előnevet. (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.) 1547-ben, akárcsak 1589-ben Pánczélcseh (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő. Középkori temploma van, melynek eredeti stílusjegyei a román kort képviselik, egyenes záródású szentéllyel.
Még a késő középkorban gótikus átalakításokon megy keresztül, de a későbbi javítások és átalakítások során a gótikus stílusjellegek egy része is eltűnik. Egy ilyen javításra felirata szerint 1753-ban került sor. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 395.)
Különálló fatornya helyett 1912-ben a szentély fölé tornyot építenek. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 208.) Megmaradtak gótikus ablakai, amelyek a dési templom ablakdíszítésének hasonmásai annyira, hogy ugyanazon mester műveinek tekintik őket.
Nagy kőkerítés vette körül, amelyből ma csak az alapfalak helye látszik: (Kádár: i.m. V. 399.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában az unitárius vallásnál állapodik meg. A XVII. század elején a dési Rákóczi-féle határozatok után református lesz. Református lelkipásztorai 1681-től ismeretesek.
Aranyozott kelyhe 1636-ból való.
A helynevek lakóiról vallanak: 1461-ből Sármástelek; 1474-ből Székfő, Kerekdomb; 1641-ből Páprádos, Déllő, Aranyoldal, Karulyos, Nagy térszakasztó, Köblösajkútja, Kövecsesaj, Csorog, Köszörűskő, Magyaros, Bderaj, Mikosoldal, Csicselje, Tóvölgye, Hólyagos, Harmadvölgy, Ormoja, Szárazpatak, Haragpoc; 1641-ből Hosszaj, Hidegkút, Kiscser, Szarkás, Akasztódomb, Szilasberek, Élővölgy, Kőhatárverme, Hagymásrét, Lórét, Cseres, Ketisdombja stb. (Kádár: i.m. V. 403.)
Református templom
