64. MAGYARZSOMBOR
64. MAGYARZSOMBOR
1320-ban Sumbur néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 94.) 1332-ben Zumbur, 1345-ben Sumbur a neve. (Györffy: i.m. II. 97.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Márk a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, majd 12 kis és 2 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 137–138.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 140.)
Félköríves szentélyű temploma ebből a korból származik. Mai formáját a XV. században kapta, melyet még módosított az 1870. évi javítás és bővítés. (Kelemen: Művészett. I. 211.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 665.; Ref. Névkönyv. 1883. 28.)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején református lesz.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
