140. SZÁSZNÁDAS
140. SZÁSZNÁDAS
1301-ben Nadas, 1309-ben Nadaz, 1343-ban Nadas, 1411-ben Nadasd, 1505-ben Nadasdh néven említik az oklevelek. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 558.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1309-ben plébániatemploma van, papja, Ulrich a pápánál tiltakozik a püspök ellen a felemelt dézsma miatt. Az erről szóló oklevélből azt is megtudjuk, hogy Ulrich temploma Szent Márton tiszteletére volt szentelve (rector ecclesiae S. Martini in Nadau). (Györffy: i.m. III. 558.; Documente. XIV. C., I. 161.; Urkundenbuch I. 292., IV. 293.; Beke: Az erd. egyházmegye. 26.) Erős szász közösség volt.
Középkori temploma ma is áll, 1853-ban újjáépítik, amikor szentélye áttöri a régi várfal gyűrűjét. Ekkor Mátyás király korából való érméket találnak a sekrestye falában. Az elődje XIII. századi román stílusú templom lehetett. Várfala négy sarkán tornyok állottak. Ebből kettőt lebontottak. Középkori keresztelőmedencéje a XIII. században készült. Harangját 1470-ben öntötték. Felirata: „helf gott Maria berot”.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 21 l.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
