FERENCES TEMPLOM
FERENCES TEMPLOM
Az 1882. évi Schematismus (79.) szerint a ferences templom és kolostor 1410-ben épült. Ezt erősíti meg a Wadding Lukács-rendi történetíró által közölt oklevél, melyben IV. Jenő pápa engedélyt ad, hogy a törökök által lerombolt rendházakat az Observans ferencesek újra felépíthessék. Ezek között szerepel a Vinesiaenek írt Medgyes is. (György: A Ferencrendiek. 272.).
A város déli kapuját a hozzá közel álló Szent Erzsébet-kápolnáról nevezték el Szent Erzsébetnek. A ferencesek templomához tartozott. A rendházról és templomáról a későbbiek során 1500-ból,1506-ból, 1531-ből és 1554-bő1 vannak adatok, amikor a szerzetesi élet lassan-lassan itt megszűnik.
A ma is álló templom stílusa is jelzi korát: szép hálóboltozatos gótikus mennyezet fedi, és gótikus boltozatú a sekrestyéje is.
A reformáció után a város kórháznak használja a templomot: „a nobis postea nuncupata Hospitalis Ecclesia”. A templom tetőzete rossz, a rendház pedig részben romos.
Megtalálták régi oltárának maradványait, melynek két szárnyas táblája Szűz Mária életét szemlélteti: Annunciatio, Nativitas, Dormicio. (György: i.m. 273.) Tornya újabb kori.
A reformáció idején az egész város katolikus, utána lakossága lutheránus lesz, a templomokkal együtt. Az erdélyi fejedelemség megszűnése után a katolikusok a maguk részére is templomot követelnek. Kérésük 1721-ben teljesül. A zárdát részben újra kellett építeni, s amíg a templomot rendbe teszik, a sekrestyét használják.
A XVIII. században Medgyesen lutheránus és katolikus anyaegyház van (Benkő J.: Transsilvania. II. 166, 206.) E század elején pedig lutheránus, római katolikus és református anyaegyház. (Helységnévtár. 1913.)
