13. FENYŐFALVA
13. FENYŐFALVA
1311-ben Feneufalua néven említik a források. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Gerudis vallis, 1335-ben Insula Gerhardi, 1395-ben Fenyefalwa, 1468-ban Gerandsau, 1506-ban Gerezaw (uo.) formában fordul elő. Szt. Gellértről kapta latin nevét.
1311-ben plébániatemploma van, plébánosa Mátyás, akit Károly Róbert a székeskáptalannak ajánl, hogy nevezzék ki kanonoknak, lévén az ő hűséges káplánja. (Documente. XIV. C., I. 183.; Beke: Az erd. egyházmegye. 206., jegyz.) 1332–1335-ben a pápai tizedjegyzék szerint Jakab plébános 3 sektint fizet régi banálisban. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C.,
III. 220.)
Mivel a szakemberek az első települések közé sorolják, bizonyos, hogy már egy évszázaddal előbb volt temploma. (Göllner: Geschichte der D. in R. 28.) A XVI. században várfallal veszik körül toronnyal.
A régi templom helyén ma új templom áll a XVII. századtól. (1633) (Nägler: Die Ansiedlung. Tafel XVII/40.) Egyszerű kőkerítés veszi körül.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció során lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
