52. NAGYTALMÁCS
52. NAGYTALMÁCS
1265 Tolmach (Urkundenbuch I. 95.)
1318-ban Tolmach, 1332-ben Tolmacz, 1369-ben civitas Tholmasch, 1419-ben castrum Tholmach, 1552-ben Thalnacs néven szerepel az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 3 lotót fizet régi banálisokban. (Beke: Az erd. egyházmegye. 206.) A Documente (XIV. C., III. 220.) szerint Cristian pap 4 évre 17 banálist fizet.
1439-ben „Parochialis ecclesiae” – szerepel. (Urkundenbuch IV. 372.)
1520-ban erődítik, 1829–1831-ben középkori részek megtartásával átépítik s bővítik. Várfalainak csak nyomai maradtak. (Fabini)
A kolostorhoz tartozó torony utolsó maradványait 1911-ben tüntették el.
Nagy Lajos uralkodása előtt ferences kolostora
is van, amelyet 1369-ben Vlaicu vajda éget fel. (György: A Ferencrendiek. 60–61., Urkundenbuch II. 333.)
Ma is álló templomának építését a késő gótikus korra teszik, de előtte román stílusú bazilika volt a XIII. századtól. (Nägler: Die Ansiedlung. Tafel. XVII. 13.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során lutheránus lesz, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 207.; Helységnévtár. 1913.)
Nagytalmácstól délkeletre királyi vár állott 1369-től. Mátyás király rendeletet ad ki, hogy a romladozó várat bontsák le, még 1535-ben is áll. (Fabini)
Lutheránus templom
