XIX. FEJEZET. MŰEMLÉKEK.
580XIX. FEJEZET.
MŰEMLÉKEK.
MŰEMLÉKEK.
(Egyházak, monostorok.)
Szilágy vármegye középkori műemlékeiről Bunyitay Vincze, a m. tud. akadémiának 1886. évi november 8-dikán tartott űlésén terjedelmes és érdekes tanúlmányt olvasott föl.
Sorra járta a vármegye régi templomait és átkutatta azokat a bazilikától kezdve a renaissance ízlésű alkotásokig. Ismerteti a köődi romokat, a melyeket ő, a mint már erről másutt is szólok, a meszesi apátság emlékköveinek tart. Foglalkozik az ákosi, somlyóujlaki, zilahi, krasznai, haladi, kusalyi, m.-keczeli, kr.-horváti, szamosardói, nagyfalusi, tasnádi, menyői, szilágycsehi, szilágysomlyói, krasznaczégényi, zsibói, ilosvai, érszentkirályi, peéri, szilágyfőkeresztúri, ippi, varsolczi, nagymoni, magyarvalkói, magyarnádasdi, récsei, kárásztelki, szakácsii, nagydobai, vicsai egyházakkal, szóval az érmindszentin kívűl valamennyi műemlékünkkel. Erről is egy későbbi schematismusban találunk tőle följegyzéseket.
Műemlékeink között mindenesetre a legérdekesebbek az eléggé épen ránk maradt ákosi, továbbá a somlyóújlaki s a kusalyi, mint a melyek közűl az első kettő a félköríves stylnek alkotásai.
Lássuk ezeket tüzetesebben; de mindjárt ismerkedjünk meg a meszesi apátsággal, mint a melyikkel Bunyitay is első helyen foglalkozik s a melynek fekvése maig vitás.
1. Szent Margit meszesi monostora.
2. Ákosmonostora.
3. A somlyóujlaki egyház.
4. A kusalyi kolostor és egyház.
5. A zilahi, krasznai, tasnádi s más egyházak.
6. A zoványi apátság.
7. A nagy falusi egyház és monostor.
