A VÁRAKRÓL ÁLTALÁBAN.
A VÁRAKRÓL ÁLTALÁBAN.
Vármegyénk területén több nevezetes vár volt, a melyek az országos történelemben is szerepet játszanak.
1611-ben négy partiumbeli várról történik említés.*
*Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelm története, 145. lap.
Híres várak Bél Mátyás szerint Közép-Szolnok vármegyében: a) Szilágy-Cseh, b) Hadad, c) Köőd. Kraszna vármegyében: Somlyó- és Valkóvár.*
*Bél Mátyás: Compendium Hungariae Geographicum. 120., 124. l.
Marosi István 1684-diki verses munkájában a Szilágynak hat apró várát említi. Ezek: Somlyó, Hadad, Görcsön, továbbá a szilágycsehi, kövesdi s valkai. Ez a két utóbbi az ő idejében pusztán állott.
A szilágysági várak sokat szenvedtek különösen Básta idejében. 1600 április 6-dikán Ungnád és Székely írják Pezzennek, hogy jöjjön hamar, mert Mihály vajda el van határozva, seregét a Szilágy (Silag) várai ellen vezetni.*
*Szádeczky: Erd. és M. V. T. Okltár. 510. l.
1672-ben Somlyó, Cseh, Hadad, Gyalu és Sebesvár várát bizottságokkal vizsgáltatták a törökök, hogy régiek-e vagy újak? Egész sereg csapat kisérte a bizottságot. Az egy hóig tartott vizsgálat az országnak meglehetősen sok pénzébe kerűlt.
Cseh hajdan királyi vár, majd Hadaddal, Somlyóval erdélyi végvár (1672). 1690-ben Olasz Ferenc «Kegyelmes urunk ő nga» Somlyó és Cseh végvárai és praesidariusai főkapitánya.*
*WL.
1235-ben IV. Béla törvényt alkotott arra nézve, hogy 8az összes várakhoz tartozó birtokok kinyomoztassanak kiküldendő birák által. Ebből az látszik, hogy eredetileg nagy várbirtokok állapitottak meg, de idő folytán azokat elfoglalgatták.
Nálunk lépten-nyomon lelünk várromokra vagy a várbirtokok, uradalmi telepítések egyéb nyilvánvaló jeleire. Már a vár és a telek egyes helységek, határrészek neveiben elkalauzolnak bennünket. Ime:
Zilah közelében egy elpusztúlt falu neve Pálvára. A Valkó vára környékén s illetve a Felsőszék mellett levő Füzes-Paptelek a nagyfalusi Paulinus barátok telepítése, Kraszna várához tartozott a két Kiris várjobbágyság. Ez ma Kerestelek, Kárásztelek, e mellett volt a ma már csak egy határrész nevében élő Adorjántelek. Hadad vára mellett Darócztelek, Györtelek, azután Zsibótelke, Vártelek, Kusaly vára mellett, melynek romja a Hegyes bérczén látható, Szertelek. Mocsolya felett van egy várdomb nevű hely, a hol régi építkezések nyomai látszanak. Ettől nem messze Bendőtelek a sámsoni határban. A kövesdi várhoz tartozott Mázsatelek, egy része a kövesdi határnak. A zálnoki vár romjai a hegyei határszélben most is láthatók, e mellett volt Babuktelke. Manapság nagyderzsidai határ. A meszesi monostorhoz tartozhatott a Nyirsid mellett levő Paptelek, a melynek közelében meg Roba várjobbágyközség feküdt. Szilágy-Somlyó vára környékén Somlyó-Györtelek, Bántelek, Tuszatelek, Ákosmonostornál: Béltek, eredetileg Béltelek. A Várczák neve szintén jelzi eredetöket. Mográdon, mint már tudjuk, a dákokat, rómaiakat látott vár alapjának nyomai láthatók. Tihó Cetate = Csëtátë (vár) nevű határrészében egy szabályos alakú fensíkon a nép hite szerint Tuhutum vára feküdt. A vár alapzata tisztán kivehető, sőt ma is kitünő minőségű faragott köveket lehet itt kiásni a földből. Hodor is följegyezte a Tihón levő várromokról, hogy azok Tuhutum vára romjai lennének.* Márkaszék 9Cetate nevű helyén szintén vár állott. E vár eleje, mint a nép tartja, a mai templomnál volt. Maga a templom hajdan őrhelyül szolgált, falai csakugyan szilárdak, régiek. Bagolyfalut Vęrful Tenului erdejében egy régi vár falainak nyomai láthatók: állitólag a római korból való. Bogdánházának a Cheile Secuiului határrészben levő kőfalmaradványt a lakosság várhelynek tartja, hol a néprege szerint király is lakott. Pecsely Arisztij pe sub vie nevű határrészben egy Cetăţea = csëtáczjá (kis vár, erőd) nevű várdomb van. Halmosd határán szintén van egy Csëtáczjá nevű körsáncz erőd. A körön belűl levő terület magasabb a kívül levőnél. A kör kerülete 1320 m. Lecsmérnek a Várdomb határrészén hasonlóképen erőd állott. A kisderzsidai Balota-dombon régi cserepek töredékei nagy számmal találhatók. Azt beszéli a nép, hogy vár volt itt. Balázsháza határán a Zsölcze-pusztában a nép Zsölcze nevű három testvérnek a várát keresi, a melyet a törökök elpusztítottak, lakóit leölték. Romjai most is láthatók. Magyar-Csaholynak a Kovácsmál határrészében vár romjai láthatók. Oláh-Csaholy Cetate határrészében szintén látható a hajdani vár alapja és az azt körülvevő sáncz. Közepén egy kút ürege most is megvan. Peér határán egy, az Ér ágaitól körülfolyt s elmosott, sánczféle nyomokat még feltüntető kerületet Várnak neveznek. Itt állítólag erőd állott, mit igazolnának az e helyen szétszórt kőmaradványok. 1849. évben Szarvad Várkút határrészében Puszta-vár nevű hely.* Pele-Szarvad Várkút határrészében vár vagy község sülyedt el; húsvét napján most is hallja a nép onnan alólról a harangszót. Somró-Újfalúnál is vár volt valaha; erre mutatnak az egyik kőszirten látható kőhalmok.* A «Vaskapu» nevű puszta, mely Poósa határán fekszik (1837), valószínűleg erősség volt hajdan. Erre utalnak Anonymus ama megjegyzései, hogy «a magyarok a mezesi kapuig – a mezesi kapukhoz mentenek».*. Romlottnak hajdan vára volt, mely 10idővel elpusztúlt. Innen ered a helység neve is.* 1570-ben Őrmező «vára már elpusztúltnak olvastatik».* Vár volt Kendermező Cetăţea határrészében: nagy esőzések alkalmával itt fegyverdarabokat és lószerszámhoz használt vas- és rézdarabokat találnak. Magyar-Egeregy Cetate határrészében, szántás alkalmával most is találhatni régi téglafalak maradványaira és régi érczpénzekre.
*Hodor K.: D. vm. E. 352. l.
*Bl. fasc. RR. nr. 21.
*Hodor K.: D. vm. E. 1837. 536. l.
*U. o. 524. l.
*Hodor K.: D. vm. E. 1837. 531. l.
*U. o. 555. l.
Felső-Berekszón Földvár (két patak közt), Alsó-Szivágy Poeni nevű határrészében Cetate nevű hely van, a hol valamikor vár lehetett. Ugyanitt van egy la Cetaţueanul = lá csëláczujánul (a várbelihez) nevű, állitólag pogány sír. Úgy emlékeznek reá, hogy valaha kerek földhányás volt. Nagy-Mon Pogányvár határrészén állítólag egy földvár van, a hol pogányok laktak. Felásásakor égetett földet, csont- és kődarabokat találtak ott. Szilágy-Somlyó határrészei közt szintén van Pogányvár nevű.
A nép szívesen beszél várról minden romnál s ezekben a várakban rendszerint óriások laknak.
A Váralja Cetale határrészében állott várat a Csëtáczjá helyről hordott anyagból építették az óriások. Ezen a helyen a tatárjárás idejéből való fegyverdarabokat, késeket és golyókat találtak. Itt szorgalmas kutatással állítólag ma is lehet találni régiségeket. A vártól egy sánczalakú meder vezet a Cetëtuţă ( csëtátucza (váracska) nevű helyig, ennek a neve Drumul Uriesilor (az óriások útja, urieş = orijes szó nem egyéb, mint az óriás szó átvéve). Boján halmait, Dimburile Urieşilor (az óriások halmai), a nép hite szerint szintén óriások emelték Bagolyfalu és Boronamező Meszesében megint van egy Drumul Urieşlor: a Pajk határrészben levő nagy négyszögletű kőfalmaradványról azt is regélik, hogy azon az óriások pénzt szórtak. A Griben tetején mélységek láthatók, nevük: Groapa Smeilor = grapá szmëjilor (a lidérczek gödrei Somlyó-12Györtelek helyén, melynek Kityi határrészében őskori köveket, nagyobb mennyiségű, vastag, tört edénycserepeket találtak, szájhagyomány szerint óriások lakta falu feküdt, Bréd Pëszlják határrészében van a Sánczul Urieşilor. Ez a sáncz a mojgrádi Pomet felé irányúl. Oláh-Csaholy Hosszúaszó határrészében Pomet felé irányúl. Oláh-Csaholy Hosszúaszó határrészében sok terméskő- és téglahalomra találhatni; itt hasonlóképen óriások laktak.
11KŐVÁR.*
*Kővár. A Vasárnapi Ujság 1869. évi 12. számából.
Érdekes néphagyomány fűződik Vármezőnek, Szent-Péterfalvának egy-egy határrészéhez. Vármező Gelate határrészében állítólag vár volt; ennek déli részén apró ékszereket, írott köveket és pénzdarabokat találhatni. A rege szerint ezen várból épitették a nagyalmási leányvárat, még pedig közlekedési út hiányában úgy, hogy az előbbi vár leigázott népét a győzők sorába állították s a vármezői vár falazatának a köveit kézről-kézre szállíttatták Nagy-Almásra. Szent-Péterfalva Frunten Dealului határrészében egy régi vár nyomai láthatók; maga a vár már egészen föld alatt van. A szájhagyomány szerint e vár lakói is óriások voltak; fölépítéséhez a köveket a most említett nagyalmási vártól, hasonlóképen sorba állított emberek adogatták kézről-kézre. Az óriás akkor indúlt hagymáért vagy sóért Kolozsvárra, mikor a felesége a tűzhöz tette a fazekat s mire arra szükség volt, már meg is jött. E helyen római pénzeket s őskori tárgyakat találtak.
Hodor Károly is emliti, hogy vár volt hajdan Vármezőn mint neve is mutatja s hogy e vár romokban hever (1837).*
*D. vm. E. 520. l.
A vármezői Meszesnek épen a tetején van egy épületmaradvány a Sigohegyen; ez a vármezői Meszes egyik legmagasabb csúcsa.
Szilágy-Szeg Várdomb, másként Váradi-domb nevű helyén állítólag Szilágyi Mihály vára állott, mit az ott most is található kő- és tégladarabok igazolni látszanak. Annak csakugyan van kétségtelen hitelű okleveles bizonyítéka, hogy Szilágyi Mihálynak volt vára Közép-Szolnokban.
131460 február 11-dikén Kusalyi Jakcsi Péter és társai tiltakoznak az ellen, hogy a középszolnoki Radna ca trumot a király Horogszegi Szilágyi Mihálynak adományozza.*
*Dl. 36392. Km. Prot. E. min. pag. 79. Nro. 2.
Kővár szintén Közép-Szolnokba esett, mint azt már előbb láttuk. Castrum Kewar, Kewwar 1390. 1392. 1405. 1424. 1469. 1470. 1491. A vár történtee a Drégelyek birtoklásával kezdődik.* 1367-ben Dragomér fiai: Drág és János nyerik adományul I. Lajos királytól. 1378-ban Balk és Drág kapják. 1378-ban még a királyé az «erdődi kerület»: később azonban Kővárhoz engedi át ezt is. Zsigmond király 1391-ben Balknak és Drágnak adja e kerületet, hivatkozva I. Lajosnak már előbbi adományozására. 1392-ben történik a beiktatás. A XV. század egész folyamán, újabb és újabb adomány és iktatás alapján mindvégig a Béltekiek és bélteki Drágfiak birják. 1424-ben e két család osztozkodása alkalmával a vár közös maradt. 1470-ben pedig, a mikor Bélteki Mihály hűtlenségi bűnbeesett, egyedüli birtokosok maradtak a Drágfiak.*
*L. Aranyos vára.
*Csánki: Hunyadiak kora, VI. (Magyarország tört. földr. I.) 548. l.
Végül Almás vára is érdekel részben, mert hozzá tartozott nehány Meszesen túli helységünk. Mint egy 1607-ben kelt fejedelmi parancsból tudjuk, a Doboka vármegyében lakó Mindszenti Benedek s felesége Bánfi Anna nevében Széchi Kata Prépostvári Zsigmond feleségétől kérik föl Almás várát a hozzá tartozó jószágokkal, köztük ezekkel: Felső-Rajtolcz és Vármező Kolozsban, Balázsháza, Galgó, Tihó, Kettősmező, Banyika, Paptelke, Doboka vármegyében stb. hogy mindezeket Mindszentinek s feleségének kezökbe adják; de Széchi Kata hites birája tagadó választ tőn, mire Széchi Katát nyolczad napra a fejedelmi táblára idézik.*
*G. K. G.
Aranyos, Cseh, Hadad, Kövesd, Somlyó és Valkó várának, aztán a krasznai, a tasnádi uradalomnak történetével, mint egy-egy nagy vidék főhelyeivel s a melyek a jelen területen 14álltak, úgyszintén a létezett várkastélyokkal alább külön-külön részletesen foglalkozom.
Aranyos és Cseh vára a Drágfiaknak és Gyulafiaknak, Hadad a kusalyi Jakcsoknak, Wesselényieknek, Kövesd a Sarmaságiaknak s Keményeknek, Bánfiaknak, Somlyó a Bánfiaknak és Báthoriaknak, Valkó a Bánfiaknak volt megannyi tartományuk, míg a Rákócziak fejedelmi családja Tasnád vidékére, egy szintén nagyobb uradalom környékére vezet bennünket.
