21. Különféle följegyzések.
21. Különféle följegyzések.
Végöl följegyzem még a következő dolgokat:
1370 junius 24-dikén I. Lajos király Zilahon volt.*
*Fejér, IX. 4. 223. l.
1595 májusban ment át Zilahon Báthori Zsigmond menyasszonya Prágából jövet.*
*Baranyai Decsi János Magyar históriája 1592–1598.
A Báthori Zsófiát, Rákóczi György menyasszonyát, Somlyóról Fejérvár felé kisérő menet Zilahon találkozott Bánfi Györgygyel, kit a fejedelem Wesselényi elé küldött.*
*Szilágyi Sándor: II. Rákóczy György 1621–1660.
1702 jun. 6-dikán Zilahra érkezett az angol követ.
«A méltóságos angliai követ nagy ünnepélyességgel Zilahra bejövén feles tiszteivel, compániájával együtt ment ki Zilahról t. és becsületes Éltető Mihály biróságában.»*
*Szgy.
Zoványi idejében Zilahon kétszer volt pestis. 1710-ben és 1742-ben. Ez utolsó az Alszeg-utczában, Szabó János házában ütött ki, a ki azt az Érmellékről hozta. Előbb 600, utóbb 1200 halt el pestisben.
1713 május 13-dikán. «Méltóságos gróf t. nagyságos Cornis 561Zsigmond úr ő excellentiája a felséges udvarban Bécsben Erdélyország gubernatorává tétetvén, Zilahon ment át és megszállt egy ebédre.*
*Zv. lt.
1714 november első felében Zilahon utazott át postakocsin XII. Károly svéd király és Zoványi György papnál megszállt, a mint erről már szóltunk.
A KIR. TÖRVÉNYSZÉK S FOGHÁZ ÉPÜLETEI.*
*A kir. törvényszék s fogház épületei. Fényképfölvétel után.
Zilahhoz 1715-ben Ördög és Czigányi puszták tartoztak.*
*Magy. Stat. Közl. 339. l.
Az 1787-ben foganatosított conscriptióban bennfoglaltatik a Jászai- vagy máskép Kovács Pál-féle telek, melyre Cserei Farkas 1778-ban emeletes fogadót épített. A leírás szerint e fogadónak 35 ajtaja volt. A Cserei birtokosok megvették még e telekhez az özv. Szabó Jánosné és Kerekes Mihály telkét is. E Jászai-telek azután a fiscusra szállott, mint földesúrra, defectus útján.
5621854-ben a kávásmáli, nyíresi fogadóról és a piaczon a város és a plébános fogadójáról van szó, ideiglenes korcsmáros 25, vendéglő 2.
Mint Kemény Zsigmond is följegyzé, mikor József császár kimúlt, a közoklevelek egy részét, a kataszter előkészületeit, a népösszeírást, a földmérési adatokat zajongó megyegyűléseken és azokon kívül nagy ünnepélyességgel megégették.* Nálunk a Puli-tetőn égettek el ilyen iratokat.
*Kemény Zs. A két W. 22. l.
Künn a határon volt 1854-ben 9 kút, 3 csorgó, benn a városban közönséges ivókút 25, itatókút 58, magánkút 97. Egy közönséges itatókútat a barompiaczon csináltattak 1853-ban.
A zilahi II-dik (Polgári-téri) ártézi közkút különböző mélységéből (8 m.-től 400 m.-ig) vett 26 talajnem a zilahi ref. főgymnasium természetrajzi gyűjteményében van.
A temetőkről is megemlékezik az 1854-diki följegyzés. E szerint a Kraszna-utczán a reformátusoknak van egy, két szakaszban, ezt kerítették be. A Tyúkól-utczán van a régi nagy temető. Katholikus temető van a Nagy-utczán egy, rabok temetője a somlyói útban, a Kukukmál végénél, a Tyúkól-utczai nagy temetőt 1853-ban kerítették be s ültették be fákkal, a mellett bővítették is a papi szőlők hozzáadásával, melyek helyett a város a két református papnak a Füzellő városi rétből, két hold, minden évben használható kaszálót adott. 1853-ban a katholikusoknak nagyutczai temetőjét is bővítették a városnak azon temető mellett levő közhelyével.*
*Sárga Könyv, 332–333. l.
1872-ben, mikor az igazságszolgáltatást a közigazgatástól teljesen elválasztották, Kaizler Imrét nevezték ki az új törvényszék elnökévé. A millénium idején Szeőke Bálint volt a törvényszék elnöke.
A törvényszék palotája az 1890 és 1891. években épült, a fogház csak az imént.
