Goroszló.
Goroszló.
Goroszló jelenleg három van: Magyar-Goroszló, rendszerint krasznavármegyei, de néha középszolnoki, Szamos-Nagy és Kis-Goroszló középszolnoki helyek. Minthogy Magyar-Goroszlónak tulajdonképeni neve Magyar-Nagy-Goroszló volt, hajdan a krasznavármegyei részen is két Goroszlónak kellett lenni, de ez a Magyar-Kis-Goroszló nyomtalanul elenyészett. A két Magyar-Goroszlóról szóló iratok kétségkívül a Szamos mellett levő Goroszlókat illetik.
Az a Boroszló,* a mely 1481-ben Krasznával, Ballával és Baksával, a váradi püspök birtokai közt van felsorolva, nem más helység, mint Goroszló.
* Bunyitay: A Váradi Püspökség Tört. III. k. 258. l.
Valamelyik Goroszlót megtaláljuk már a Váradi Regestrum-ban. 441Endös fiának, Miklósnak Borozlou terrabeli birtokrésze birói végzés alapján Péter fiára, Péterre szállott; de ez azt állította, hogy Miklósnak az öröklött részen kívül szerzeményes része is volt a «boroszlói» földön, mit Miklós örököstársai: Cepán ispán, Péter, János és Pál tagadtak. László ispán utóbbiaknak esküt itélt és Péter fia Becse pristaldus kiséretében Váradra küldte őket, a hol is Péter megbizottja, Hubec beismervén ellenfelei igazságát, nem eskettette meg őket és átengedte nekik ama földet, melyet megbizója szerzett részként követelt, sőt abba is beleegyezett Hubuc, hogy a birót egészen, a pristaldust pedig részben kielegíti.* Belus négy Guolozka falubeli jobbágyát ú. m. Madarast, Csebét Csimpet és Büdöt lopással vádolja Solymosba való Ács Tóbiás, szolnoki udvarbiró, Tamás bilotus és dabjoni Gallus pristaldus előtt. Az első három vádlott: Madaras, Csebe és Csimp vas hordozásával beigazolták ártatlanságukat. Büd pedig nem jelent meg a kiszabott időben.* Kandra Kabos Guolozka alatt a zsibói járásbeli Szamos-Nagy-Goroszlót sejti.*
* Kandra: V. R. 482. l.
* U. o. 226. 228. l.
* U. o. 226. l. 2. sz. j.
Nevök változatai: Borozlou? Guolozka? 1205–1235, Gorozló 1454. Két Magyar Gorozlo 1472, Booslo 1473, Gorozlofalwa 1475, Bhorozlo 1548, Gorozloo 1553, Guruzló 1584.
Goriszlao 1387, Kysgorozlo, Naggorozlo 1475, Nagy- és Kisgorozló 1499, Kysghorozlo, Nagy Chorozlo, Chorozlofalwa 1543, Korozloo, Kys Korozloo 1553, Naghgorozló 1570, Nagy-Gorozla 1595.
Goroszló neve nagyon valószínüleg szláv eredetű; hasonló képzésű helynevek: Szaniszló, Szoboszló. Szamos-Nagy-Goroszló nevét az oláh nép a gura Someşului = gurá Szomesuluj (a Szamos szája) szavaktól származtatja, minthogy közvetetlen szomszédságában foly el a Szamos. Ennek az oláh neve is Gorosleu. Kis-Goroszló neve oláhul Traniş = Trányis.
