Hidvég.
Hidvég.
Hidvég kettő van. Az egyik a ma is létező Hidvég. A másik Tasnád-Szántó közelében feküdt s ott ma is őrzi nevét egy puszta. Az első krasznavármegyei helység, Somlyó várának tartozéka, habár néha Közép-Szolnokhoz számították, így pl. 1461-ben, 1475 körül s 1493-ban. Szántó-Hidvég mindig középszolnoki hely.
Az oklevelekben az egyik Győrtelek után(1351), Csehivel (1356), Badacsonnal, Perecsennel (1461), Kerestelek után Ilosvával (1493), Sutak-Újlakkal (1549), Szoros és Maladé (1585), Hosszúmező és Derzsida (1726), Lompért és Hosszúmező között (1731), Mojáddal (1755), a másik: Szántó és Szilvás között (1484), Zölczével (1491), Szeődemeterrel (1543), Szodoróval (1549) fordúl elő.
Nevöknek változatai: Hidueg 1351, Hydweg 1352, Hidwegh 1435, Hidvég 1421, Hidvegh 1435, Hyddegh és Zydvegh 1425–47, Hydvegh 1461, Hydwegh 1473, Hydweegh 1484, H˙dvegh 1549, Hdwegh 1570.
Az 1475 körüli adólajstromban Hyddegh és Zydvegh fordúl elő. Az előbbi, Báthori-birtok 9 frt 1 dr. adóval, a mai Hidvégnek felel meg, de utóbbi is ugyancsak ennek más része lesz, minthogy épen e vidéken, Badacson mellett említik, 508itt György 5 frt adóval van fölvéve,* Nem lehetetlen azonban, hogy e György alatt valamelyik Csáki vagy Becski rejlik.
* Csáki. I. k. 556. l.
