Csarnavodai. Csarnavodai (Chernavoday, Charnawodai) és Surányi. 1388-ban Charnavadai Fülöp fia Ferencz, szatmárvármegyei nemes tanúskodik a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak. Csarnavodai Chrisogonus, (Csernavodai István fiának Györgynek fia) 1433–1435, tasnádi vikárius 1433 máj.1-sején egy perben határidőt szab. 1430-ben Szilvás, Hídvég és Szántó helységekbe iktatják be a Csarnavodaiakat, mint részbirtokosokat. 1560-ban Báthori András, udvarbíró itéletet hozott Szaniszlófi másként Báthori Kristóf és István ellen Nagy-Mihályi Bánfi Gábor és György meg Surányi másként Csarnavoday János özvegye Dorottya érdekében Szaniszlófi Miklósnak, krasznavármegyei Somlyó vár, Somlyó város, Perecsen, Hídvég, Somlyó-Újlak, Somlyó-Győrtelek, Szoros, Somlyó-Csehi, Gulakhuta, Puszta Maladé, Endrefalva, Kerestelek és Badacson egykori birtokai ügyében. 1568-ban Báthori Miklós, országbíró meghagyja ennek foganatosítását hetvenkét forint büntetés terhe alatt. 1598-ban Surani Charnavoda˙ Borbála, Algai Sára meg Prépostvári István megosztozkodnak a középszolnoki Magyar-, Középső-, Oláh- és Felső-Oláh-Csaholy és Zölcze meg más megyebeli részbirtokokon.