Nevének változatai: 1456-ban Deugmezew. 1485-ben Degmezeő. 1576-ban Deoghmezeo. 1608-ban Dögmező és Deogmezeő 1611-ben.
Nevét dög vagy holt, áradásos területen lefolyás nélkül való vize után kaphatta. Oláh D’ug neve szintén ezt bizonyítja.
365Először emlittetik 1456-ban Deugmezew néven.
A Cziblesről eredő Ilosva vizétől keletre, hegyek közt szép fekvésű község, keresztül foly rajta a róla nevezett patak, melyet balról az Ilosva fogad magába. Deéstől 28.6 kilométerre a bethleni járásban.
Dögmező kezdettől fogva a Harinnay Farkas család birtoka és Szeszárma tartozéka volt.
1456-ban V. László király Dögmezőt Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség czímén elkobozván, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.
1485-ben Farkas Tamás e birtokban kir. beleegyezéssel magtalansága esetére örökösévé Héderfáy Mihályt tette.
1493-beli birtokosait lásd Szeszármánal.
1502-ben Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
1560-ban birtokosa Farkas Farkas.
1576-ban Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.
1577-ben Báthory ebbe be is igtattatott, Esztán György kenéz és Makszin Simon idevaló lakosok jelenlétében, de néh. Farkas Farkas fiai János és Miklós őt attól eltiltották.
1581-ben és 1585-ben Farkas János és Miklós megint tiltakoznak.
1589-ben Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda, de beigtatásának 1590-ben Farkas Miklós s néhai testvérének Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondtak.
1595-ben ugyanazok újból tiltakoznak.
1596-ban Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja s ezen hagyományát neje részére 1601-ben megújítja.
Minthogy kezdettől fogva Kőfarkával együtt egy birtokosa volt, Szeszármához tartozott határa sem lévén elkülönítve ettől 1596-ig, ekkor Harinnai Farkas Dobokamegye főispánja elnöklete alatt határozta meg egy bizottság Dögmező határát.
1607-ben birtokosa Kendy István.
3661608-ban Kendy István e birtokát Nápolyi Péternek adományozta. 1612-ben birtokosa Németi Gergely főispán.
1618-ban birtokosa Haller Zsigmond, ki itteni birtoka után ez évbeli lustrára Kok János puskás darabontot állitja ki.
1619-ben Kendy Krisztina e birtokát Haller Zsigmondra ruházza, de az igtatásnál 1620-ban Bánffy Margit Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemissza Zsigmond, Bornemissza Judit Kornis Ferenczné és Kendeffy Gáspárnak Bornemissza Zsuzsánnától való gyermekei: Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy-rész iránt s Bethlen Ferencz ellentmondtak.
1624-ben Haller Zsigmond e birtokát testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban a fejedelem is megerősíti.
1632-ben Rákóczy György Haller Zsigmond e birtokát, annak magvaszakadtával bátyja György tiltakozása daczára Kékedy Zsigmondnak adta zálogba.
1638-ban Kékedy Zsigmond e birtokát haláláig neje s ezután rokonára Béldy Pálra és Jánosra hagyja, melybe 1639-ben özv. Barkóczi Anna Kékedynét a fejedelem jóváhagyása folytán beigtatták.
1650-ben Haller István birta, kinek 1658-ban itt 22 adófizető jobbágya volt.
1660-ban Barcsay Ákos Kékedy Zsigmond végrendelete alapján e birtokba Béldy Pált, ki azt Barkóczy István és Zsigmondtól magához váltotta, megerősíti, de az igtatásnak Bethlen Farkas, Gergely, Elek és Ferencznek özvegye Kemény Katalin ellentmondtak.
1663-ban Apaffy Mihály e birtokot, mely Béldy Pál kezén csupán zálogjogon van, Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozza, de ugyanez év október 19-én Apaffy fejedelem parancsára Béldy Pált itteni birtokába előbbi adománya ellenére a Kékedy Zsigmond végrendelete alapján beigtatják.
1678-ban a hűtlenségbe esett Béldy Pálnak e birtoka elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta.
1694-ben birtokosa Bethlen Gergely.
3671744-ben gr. Bethlen László birja.
1786-ban birtokosai: gr. Bethlen Pálnak van 29 jobbágya, 4 zsellére, gr. Bethlen Gergelynek 35 jobbágya, 4 zsellére.
1816 körül gr. Bethlen Ferencznek van 21 1/3, gr. Bethlen Pálné utódoknak 16 3/4 telke.
1820-ban birtokosai: gr. Bethlen Ferencznek van 36, gr. Bethlen Károlynak 30 telke.
1863-ban gr. Bethlen Pál, gr. Bethlen Károly és Ferencz úrbéri kárpótlást kaptak.
1866-ban az itt összeírt 118 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Bethlen Pál, 522 kh., öröklés atyja gr. Bethlen Pál után; gr. Bethlen Károly örökösei, 112 kh., öröklés gr. Bethlen Ferencz után.
Lakosai oláhok, kik főleg földmivelés- és baromtenyésztéssel foglalkoznak. Főtáplálékuk a tengeri; házilag készített kender- és gyapjúruhát viselnek. Házaikat s gazdasági épületeiket fából készítik, szalmafedéllel.
Gör. keleti egyházközség, kőből ezelőtt 6 évvel épült temploma egyike a környék legdíszesebbjeinek. Jelenlegi papja Kotucz Tivadar.
Felekezeti iskoláját a kir. tanfelügyelő sürgetése folytán 1870-ben létesítette, tanitójának 112 frtot fizet, jelenleg államsegélyért folyamodott.
Gör. katholikus felekezet a kiskajáni egyházhoz tartozik.
Éghajlata egészséges, szél gyakori.
1750-ben határának fele közepes, más része terméketlen, a föld terméke s barom képezi keresetforrását, melyet Deésen és Beszterczén s a szomszédos Bethlen és Retteg vásárain értékesít. Határa két fordulós, hegyes része 6 ökörrel szántható, a trágyázást évenként megkívánná, de éppen hegyes volta miatt nem lehet és nem is szokták. Egy köböl őszi búzaszem a síkon ad 6 kalangyát (40 kévével), kalangyája 2 véka szemet, hegyi rész 4 kalangyát s kalangyája 1 1/2 véka szemet, tavaszbúzát nem vetnek, zab köble 5 kalangyát, kalangyája 3 vékát ereszt. Tűzre való fában bővelkedik, legelője szűk s alig elég. Szénát fordulónként kaszálnak.
Adó alatt van 274 köböl vetésre való szántó, 174 szekér szénára való rétje, 138 köb. őszi búza, 98 köb. zab, árpa, 11 köb. köles, borsó 368és törökbúza vetése, malmok jövedelme 2 frt 24 kr. Van 93 jármas ökre, lova, 99 tehén, 19 tulok, csikó. 205 juh, 83 disznó, 51 méhköpű, főző üstök jövedelme 5 frt 24 kr.
Határa 1822-ben harmadosztályú. Adó alatt van: 564 3/4 köböl szántó, 617 3/4 szekér szénarét, 45 ökör, ló, 40 tehén, 7 borjú, 18 sertés.
Jelenleg határa jó minőségű, főterményei a törökbúza, zab és árpa, de termesztenek őszi és tavaszi búzát is. Állatai: a magyar fajta szarvasmarha, juh és kecske. Gyümölcsfái: közönséges alma, körtve s beszterczei szilva.
Vizét az Ilosva pataka szolgáltatja, de van határán sós tava, melyből a községi lakosok gazdaságukhoz mérten megfelelő részt díjmentesen élveznek.
Van egykerekü és kövü felülcsapó malma Marosán Gergely birtokában.
Határhelyek 1864-ben Seszu Cajanului; részei: Dupa Ilisva, De Sekesag. Maxinu; részei: Pe sub Ples, Pe sub Bita, Valea Ursuluj, pe Komi, Rugesaja, Pe Velcsele. Virvu Moini; részei: Muncsel, Dirbosza, In irideasa. Picsoru Calului; része: Picsoru lui Stanu. Gura Peltineszi; részei: Valea merului, Csupesediu, Supt dealu Chinzei. Vala Slatini; részei: Pe Dealu, La karpeny, Dimbu Petruli.
1560-ban van 33 jobbágy lakosa 33 házban, ezenkivül van egy új és két régi ház, melynek még nincs lakosa.
1678-ban fiaikkal együtt 88 jobbágy lakosa van, összes házak száma 43, el van pusztulva 19 ház.
1703 körül történt hivatalos összeírás szerint 27 jobbágy, 9 zsellér lakik benne, összesen 36 házban, el van pusztulva 8 ház. Egy évi adója 59 frt 60 kr., 17 1/2 köb. búza s ugyanennyi zab, 6 szekér széna s egy vágómarha.
1750-ben lakik benne 44 jobbágy, 2 özvegy, 7 zsellér, 4 kóborló és 8 idegen családfő, kik ez utóbbiak kivételével 52 házastelken laknak. El van pusztulva 14 ház, melyeknek lakói ezelőtt 4, 8 és 12 évvel más helyre költöztek, ebből 10-et az adózó nemesek birnak, a többit a községi lakosok mivelik s adóznak érette.
1822-ben 67 gör. nemegyesült családfő lakosa van.
3691857-ben házak száma 118, lelkeké 719, ebből 692 gör. kel., 4 ev. ref. és 23 zsidó.
1886-ban lakossága: 45 gör. kath.. 689 gör. keleti és 28 zsidó, együtt 762.
1891-ben lakossága 911, ebből 6 róm. kath., 864 gör. kel. oláh és 41 izraelita.
Adója 1749-ben 376 frt 42 kr. 1755-ben 176 frt 11 kr. 1775-ben 429 frt 32 kr. 1822-ben 325 frt 28 kr. 1898-ban 2078 frt 46 kr.