Nevének változatai: 1584-ben Karulyfalwa. 1750-ben Kárulyfalva. 1857-ben Károlyfalva.
Oláh neve Coroin, karvalyt jelent ugyan, de Karuly családról vette nevét, mely e községet alapitotta.
Galgó felől, Magyar-Láposra vezető megyei út mellett, jobbára völgyben fekszik s a községből eredő kis patakocska Drágiánál egyesül a Dombhát felől jövő patakkal. Deéstől 36·6 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Magyar-Lápos tartozéka volt, de mint ilyen még 1553-ban a tartozékok között elő nem fordul, csakis 1584-ben emlittetik először, tehát 1554–1584 évek közt keletkezett.
2281584-ben Báthory Kristóf utóbb Zsigmond lakosait a 30-ad fizetése alól szegénységük és szűk, terméketlen területük miatt felmenti.
1589-ben vajdái nemes Karul János és Simon.
1598-ban birtokosa Köblösi Teke György.
1598-ban birtokosa Karuly Simon.
Az 1603. évi összeírásban Deli Györgynek itteni gabonája iratik össze.
1608 október 3-án Báthory Gábor Karulyfalvi Karuly Simont és Tivadart itteni nemesi telkükben uj adomány czimen megerősiti. A többi rész Szamosujvár tartozéka.
1609-ben birtokosa Kendi István.
1615-ben Karulyfalvi Karuly Simon iratik birtokosának, de 1629-ben a fejedelem birja.
1631-ben Rákóczy György e birtokot Mezőmadarasi Faragó András a mezei hadak kapitányának adja zálogba azon vitézségeért, melyeket Bethlen Gábor fejedelem idején, a római birodalomban harzcolva, kifejtett.
1638-ban a fiscus, Teke Lukács fia György fia ifj. János itteni részét magvaszakadtával elfoglalta, de a női ágon lévő örökösök (lásd ezeket M.-Köblösnél) annak ellentmondtak.
1645-ben Káruly László viczeispán egyik nemes jogu birtokosa.
1653-ban Gillányi Gergely e birtokot, melyet néh. Faragó Andrástól magához váltván, abba a fejedelem által megerősittetett, azon Faragó özvegyének, most pedig az ő feleségének Badoni Zsuzsánnának adta cserébe fejedelmi jóváhagyás mellett.
1657-ben Karulyi László egyik birtokos és Gilányi Gergely.
1658-ban Gilányi Gergely és neje Apaffy Annának itt 10 adózó jobbágya volt s ekkor a magyarláposi járáshoz tartozott.
1662-ben Karuly Dániel egyik birtokos.
1676-ban birtokosa Gilányi Jakab deák, kinek bátyja oly feltétellel hagyta a többiek közt itteni birtokát, hogy ha meghalna maradék nélkül, a ref. egyházakra szálljon, másik birtoka a Karuly család. Gillányi Gergely e birtokát az erdélyi helv. hitv. superintendentiára hagyta s 1682-ben már birja is a ref. egyház.
2291685 márcz. 12-én Karuly Miklós és Péter egy-egy telket kaptak zálogba.
1694-ben birtokosa az „ecclesia”.
1702-ben egy telkes nemes a Karuly család.
1713-ban egy telkes nemes a Karuly és Mikora család, kik 4-en laknak 4 házban vagy 2 örökségen.
1746-ban birja a kolozsvári ev. ref. egyház, utóbb 1750-ben a nagyenyedi ref. collegium.
1748-ban egyik birtokosa Alsó János, kit a fiskus itteni részeért perbefogott, perét elvesztvén, Sirokai Pál kapta.
1756-ban fejedelmi jóváhagyás mellett az erd. ev. ref. püspökségnek adatott zálogba Boros-Bocsád, Sárd, Felső-Fentős és N.-Körtvélyessel együtt 14844 frt 71 1/2 krért.
1770–73-ban összeírt birtokos nemes id. Karulyfalvi Karuly János apai ad. jogon.
1786-ban birtokosainak a helv. hitv. püspökségnek van 70 jobbágya, Kira Gligor, Károly Máthénak 1-1 szegénye.
1820-ban birtokosai: az erdélyi ref. püspöknek van 53 telke és a Karuly családbeli nemesség 18 telekkel.
1838-ban 2 immunis vagy nem adózó, 12 adózó s oláh ajku nemes lakója van, de írni, olvasni egyik sem tud.
1863-ban Bodola Sámuel ref. püspök, Weér Pál, Torma Samu, Hersch Dávid, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária, Tatrossi Ferencz részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban nemesi jogu birtokosai 10 Karuly, 3 Kina, 1 Tekar, 1 Tarcza, 1 Rácz családbeli.
Jelenlegi birtokosai (1898): Muszte János a Jánosé, László és György, vétel a nemesek és úrbéresektől. Muszte László, 180 h., öröklés és vásárlás. Indre László, 200 h., öröklés és vásárlás. Kriszte Ernő.
Lakosai románok, földmiveléssel, baromtenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.
Husvétkor és Nagyboldogasszony napján a szegényeket a templom mellett megvendégelik. Keresztelés és temetéskor lakomákat tartanak. Táplálékuk a málé, de búzakenyeret is esznek. Ruházatukat kender és gyapjuból állitják elő házilag.
230Épületeik boronafa, szalmafedéllel.
Gör. keleti és gör. kath. egyházközség. Ez utóbbi ekklézsia 1780-ban keletkezett, ekkori papja Simon András. Mindkettőnek kőből épült temploma. Amazé 1867-ben, ezé 1873-ban s következő évben szenteltetett fel Péter és Pál apostolok tiszteletére. A gör. keletiek temploma Mihály és Gábor angyalokról van elnevezve. Ezek papja Pap Dániel 1706-ig, Indre Onucz 1753-ig, Indre Vaszi 1762-ig, Puncz Simon 1799-ig. Indre Juon 1834-ig, Indre Juon 1853-ig, jelenleg Indre László. Gör. kath. lelkészek: Muszte Gábril után Muszte Gábor a jelenlegi lelkész. Anyakönyvet 1826 óta vezet.
Harangjai 1843–1881. évből valók, felirat nélkül.
Iskoláját a hatvanas évek végén létesitette. 1857 óta a M.-Láposon felállitott iskolához adózott.
Éghajlata mérsékelt, levegője egészséges, jégverés ritkán bántja.
1750-ben határának negyede téres és termő, a többi terméketlen. Jövedelmforrása a sóhordás Deés-Aknáról Szilágy-Somlyóra, mely utat egy évben egyszer tesznek meg. Földjük termékeiből s baromtenyésztésből tartják fönn magukat, melyeket N.-Bányán árúsitanak el. Határa két fordulós, hegyes, sziklás s ezért 8 ökörrel szántható csak. Trágyázást a legnagyobb mértékben minden évben megkivánja, de a hely fekvése miatt nem lehet s nincs is szokásban s ezért nem is terem. Jobbára kertekben javitják a földet, hol terményük javarésze terem. Egy köböl őszi búza 4 kalangyát, kalangyája szemül másfél vékát ereszt; a tavaszi vetése a zab 4 kalangyát, kalangyája 2 vékával fizet. A must vedrét 12 krajczárjával árúsitják. Tűzre való fája elég, de épületre való kevesebb van, legeője szűk s jobbára más falvaktól bérelnek ki, nevezetesen Dánpataka községtől és br. Bálintith Istvántól, Naláczi Istvántól, Inczédi Józseftől és Jósika Lászlótól s ezért évenként 60 napot aratnak a földesuraknak s br. Haller Pál dalmári birtokosnak 22 kaszás napszámot tesznek. Kaszálni fordulónként szoktak, van minden évben használható kaszálójuk a kertekben, 7 1/2 szekér szénára való rész.
Kertek jövedelme 2 frt 48 kr.; mivelés alatt levő szántója 129 3/4 köbölre való; elvetettek 68 köb. búzát, 58 köb. zabot, törökbúza vetése 2 1/8 köb., rétje 34 1/2 szekérnyi, szőlője 12 vederre való. Van 74 jármas ökre, lova, 72 tehén, 30 tulok, 30 juh, 60 disznó, 38 méhköpű. Iparosa: egy kerekes s egy szabó.
231Négy elpusztult házastelek közül egyet a pap, egyet a diaconus, egyet Karuly s egyet a nép foglalt el.
1822-ben határa 4-ed osztályú. Van 234 1/4 köbölnyi szántója, 157 1/2 szekérnyi szénarétje, 34 ökre, lova, 27 tehén, 16 bornyu, 17 méhköpű adó alatt.
Jelenleg határának földje gyenge, de trágyázva eléggé termő. Főbb terményei: tengeri, zab, búza, rozs, alakor, lóher s több takarmányféle. Állatai: szarvasmarha, ló, juh, kecske, sertés. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, baraczk, meggy, cseresznye.
Forrásai: Zsgyáb, Szub gyál, la butruke, la hotrápe szub szukuluj, Dimbu formi, Valea kusztin zser, funtuna mosuluj, la fogor, sub dumbrave, la kripte, in zsie, la haluj, la biducz, in pogyerej, balta cu arinyi. Patakok: Valea szeketuri, V. lazuluj, V. perrare, V. mera, Valea kucztinzseri, V. ku podor.
1876 óta körjegyzői székhely. Len-, kender- és gyapjufonással és szövéssel foglalkoznak. Iparosa kerekes, asztalos, kovács.
Van 10 pataki malma, mind egy kerékkel és kővel, Indre György, László, Micze Gergely, Kriszte Ernő és Miklós, Kingye Turfán, Muszte János, Pap Simon és László birtokában.
Határhelyek: 1864-ben Virvu Feczi Dregyici, Virvu Plesuluj. 1898-ban dülői: Vatastine, Valea szeketuri, Fáczá, Ptyetrár, Sub Dumbrava, Lakuriele, Pees, Dealu drili.
Lakossága: 1603-ban összes lakóinak száma 8, kik 8 házban laknak. 1703 körül van benne 3 jobbágy, 1 zsellér s 1 szabados, kik 5 telken laknak, el van pusztulva 5 ház. Van ezeknek 6 ökrük, 5 tehenük. Ez évi adója: 12 frt, 3 köb. búza s ennyi zab, 1/2 szekér széna s a nemesekkel együtt adnak egy húsra való marhát. Nemes lakosai: Miklós Péter, Karuly Gábor és Simon, kik 3 nemesi telken laknak; van 6 ökrük s 3 tehenük. Ez évi adóba fizetniök kellett: 6 frt 75 krt, 2 1/4 köb. búzát s ennyi zabot s 1 szekér szénát.
1713-ban van 5 paraszt, 2 zsellér, 1 kóborló 6 telken; 80 köböl férőű szántó, 10 ökör, 40 szekérre való rétje, 15 köb. zab, 1/2 köböl borsó, 1 köb. törökbúza vetése, 1 ló, 2 bornyu, 25 tehén, 30 sertés, 1 méhkas, 18 juh és kecskéje; adóssága 5 frt.
1750-ben van 5 egy telkes nemes lakosa 1 10/15 telken 5 házban, 2 ily özvegy 19/60 telken 2 házban; 37 jobbágy 22 3/4 telken 31 házban 232és 3 ily özvegy 1 3/4 telken 3 házban; 2 külsőséggel biró zsellér 1/15 telken 2 házban és 1 külsőséget nem biró zsellér 1 házban. Együtt 26 41/60 telken 44 házban laknak.
1822-ben 50 gör. keleti családfő lakosa van. A gör. katholikusok a deési róm. kath. plébániához tartoznak.
1831-ben van benne egy gör. keleti templom s 410 lakos.
1857-ben házak száma 113, lelkeké 505, ebből 120 gör. kath., 385 gör. keleti.
1886-ban lakossága: gör. kath. 115, gör. kel. 395, zsidó 9, együtt 519. 1891-ben 516 lakosból 120 gör. kath., 385 gör. keleti, 3 ev. ref., 8 izraelita.
Adója: 1748-ban 179 frt 33 1/2 kr., 1749-ben 197 frt 46 1/2 kr., 1755-ben 175 frt 8 kr., 1775-ben 171 frt 15 kr., 1822-ben 233 frt 39 kr., 1898-ban 1099 frt 57 kr.