Nevének változatai: 1591-ben Konkoliosfalva másként Nyegenyefalva. 1607-ben Konkolyfalva.
Magyar neve az itt egykor bőven termő konkoly növény után, oláh Nigreni neve pedig a neghina-ból származott, mely szintén konkolynak felel meg.
Fekszik a Nagy-Szamos balpartján, Rév-Körtvélyes átellenében, a Gyálu Agryszti hegy aljában; a község nyugati részén a Valya Varuluj patak ömlik a Szamosba; Deéstől 42·8 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Konkolyfalva a kolozsmegyei Almás várához tartozott, de csakis 1591-ben fordul elő először, midőn t. i. Báthory Zsigmond néhai Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekeit Zsigmondot és Annát, valamint második férjét Kendy Gábort s attól való fiait Istvánt és Gábort itteni részükben megerősitette.
A Kendyek közti 1590. évi osztály szerint csupán ifjabb Kendy Gábornak jutott egy itteni jobbágy.
1592-ben Csáky László fia István itteni részét néh. Bornemisza Benedek leányának Zsófiának Saffarith Györgynének adja cserébe.
1593-ban Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgynek itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
4021595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
1600-ban Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1620-ban Zakariás Borbála itteni részét férjére Dobokai Szentimrey Istvánra hagyja.
1627-ben a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részeikben megerősiti.
Ugyanakkor Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba.
1630-ban a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsánnát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősiti.
1637-ben özv. Kakucsi Imréné Zakariás Borbála óvást tesz az ellen, a maga és rokonsága nevében, hogy itteni részük a fiskusnak itéltetett oda.
1658-ban Kornis Ferencznek itt 5 adófizető jobbágya volt, melyet a következő évben, hogy magát a tatár rabságból kiválthassa, több birtokával együtt 3 ezer tallérért itteni részét is id. Bánffy Györgynek vetette zálogba.
1674-ben Magyarvég-Gyontai Boros László egy házhelyet adott nemes Hosszú Mihálynak zálogba, melyet 1718-ban Kornis Zsigmond a Mihály fiaitól, mint e község birtokosa, kiváltott.
1694-ben birtokosa Kornis Zsigmond.
1696-ban Konkolyfalva török hódoltsági falu.
1725-ben Kornis Zsigmond birja, de 1733-ban Kornis Ferencz birtokába jutott s határát ekkor különitik el Rognától, mint Kornis Zsigmond birtokától.
4031734-ben Slam, máskép Csatlos György idevaló nemes.
1739-ben Kornis Ferencz birja, jobbágya Blenke.
1810-ben birtokosai: gr. Lázár Jánosnénak itt van 23, gr. Haller Jánosnénak 1 jtelke.
1820-ban birtokosai: gr. Lázár Jánosné gr. Kornis Annának van 15 1/2 telke s ennek gyermekei gróf Lázár István, József, Anna gróf Batthyaniné birják, br. Jósika Miklósnak gr. Haller Jánosné után 1/2, gr. Wass Sámuelné gr. Bethlen Rozáliának 1/2.
1863-ban Le Camus Lajos, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban az itt összeírt 63 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Kamos Lajos után Perényi Aladár birta, kiről Kern kezére került.
Jelenleg (1898) birják: Fülöp Baruch; 293 h. 718 öl és Fülöp Pál; 210 h. 540 öl. Vették Kern Lipóttól.
A község magyar neve után azt gyanitjuk, hogy ennek a magyarok vetették meg alapját. Ezek kipusztulása után oláhok telepedtek meg, kiknek utódai ma is lakják. Foglalkozásuk földmivelés. Ruházatukat házilag állitják elő. Télen czondrát, harisnyát, sapkát, nyáron bő lábravalót, mellényt és pörge kalapot viselnek. Házaikat s gazdasági épületeiket boronafából épitik s legnagyobb része szalmával fedi.
Gör. kath. egyházközség. Fából épült temploma az őrangyalokról van elnevezve s 1810-ben szentelték föl. Popán Medve (Ursz) és Silem György épittették saját költségükön. Anyakönyvet 1824 óta vezetnek. Harangjai 1760. évből valók, felirattal vannak ellátva.
Iskolát és tanitót a hatvanas évek óta tartanak a szomszédos Ködmönössel.
1750-beli hivatalos összeírás szerint határa a Szamos mellett terül el sík téren, azért sovány, fövényes, trágyázás által is alig javitható. Semmi iparuk nincs, földjük termékeiből élnek. Határa két fordulóra van osztva, melynek egy része fél termő, 4–6 ökörrel szántható; őszi, tavaszi gabona köble 4 kalangyát s kalangyánként másfél véka szemet ereszt; 8 szekérnyi rétje évenként használható, kaszálója különben fordulónként. Tüzelésre való fáserdeje elegendő, de legelője kevés. Mívelés alatt levő szántója 109 köböl férőü, elvetettek 53 köböl őszbúzát s ugyanennyi tavaszgabonát, 5 köb. törökbúzát, rétje 98 szekérre 404való. Van 22 jármas ökre, lova, 39 tehene, 14 tulka, 32 juh, kecske, 53 disznója és 19 méhköpüje.
1822-ben határa III-ad osztályu. Van 166 köbölnyi szántója, 163 1/2 szekérnyi rétje; 19 ökör, 17 tehén, 9 bornyu, 4 kecske, 5 disznó és 2 méhköpű adó alatt.
Jelenleg (1898) határának a Szamos mellett fekvő része termékeny, a hegyen gyenge; főbb terménye a törökbúza, kevés zab s még kevesebb búza. Állatai hazai fajták: tehén, kevés bival, ló, juh és kecske.
Gyümölcse a szilvafélék, almái és körtvéi nincsenek nemesitve.
Itatója a Szamos; nagyobb patakja: Valya Penyi és V. Vasului; Koszta Csorosuluj, Vale Mare csorgók.
Fülöp Pál és Baruchnak van egy 1 kövü malma. A községi lakosok egy része fazekas mesterséget folytat.
Van egy kisebb terjedelmü barlangja.
A „Pe arbori” határrészben állitólag régi vár nyomai vehetők ki, az itt talált pénzt hagyomány szerint Nagy-Bányán váltották be.
Határhelyek: 1725-ben La fontine intre hatare (határhely Konkolyfalva–Rogna közt), Seszul Mik, Kolnikul Kiri, Valye Kodmenisuluj, Csune Vaszi Stubej-a, pe Kalye, Cseresuluj, a tó. Ez utóbbi helyeken felül igen nagy erdő volt, de ez időtájt ki van irtva.
1734-ben határa Ködmönös felé Valye Szakaturicze.
Lakossága: 1706-beli összeírás szerint fiaikkal együtt 10 jobbágy lakosa van, házainak összes száma 4, el van pusztulva 2.
1713-ban két jobbágy és két zsellér lakosa van; 4 lakó- és 3 puszta ház.
1750-ben van 5 jobbágy 5 telkes s egy ily özvegy egy telkes és 2 külsőség nélkül való zsellér lakosa 21 telken s 21 házban.
1831-ben 204 gör. kath. lakossal.
1857-ben 265 lakosból 5 zsidó, a többi oláh; házak száma 57.
1886-ban 310 lélekből 291 gör. kath., 19 zsidó.
1891-ben lakossága 300, ebből 286 gör. kath. és 14 izraelita.
Adója: 1748-ban 108 frt 27 1/2 kr. 1749-ben 97 frt 3 1/2 kr. 1755-ben 57 frt 58 kr. 1775-ben 152 frt 20 kr. 1822-ben 125 frt 50 kr. 1898-ban 1016 frt 91 kr.