Rákóczi állítólagos sírja a konstantinápolyi protestáns temetőben.
Rákóczi állítólagos sírja a konstantinápolyi protestáns temetőben.
Az elmult nyár végén, tíz napot volt alkalmam tölteni Konstantinápolyban, miközben mindazon emlékeket fölkerestem, melyek historiánkat érdeklik. Szilágyi Dániel, a konstantinápolyi magyar colonia feje és lelke (ki azóta, mint fájdalommal értesültünk, elhúnyt), szíves volt engem II. Rákóczi Ferencz és anyja Zrinyi Ilona sírjaihoz vezetni, melyek Galatában a Lazaristák egyházának kriptájában a baloldali hajó alatt vannak elhelyezve, míg a sírkőlapok egyike, a Zrinyi Ilonáé a falba, Rákóczié pedig az oltár előtt a kövezetbe van építve.
Míg Péra sikátorain és lépcsőin lefelé haladva a nevezett egyházhoz értünk, Szilágyi Dániel közölte velem, hogy Pérán túl a Bosporus irányában húzódó Ferikköj és Sisli külvárosok közt egy kis keresztény (protestáns) temető van, melynek egyik sarkában «Hongrie. Magyar sírtelek» feliratú külön helyen vannak a török fővárosban elhúnyt magyarok eltemetve. E sírtelken egy felirat nélküli fehér márvány sarkofag is látható, melyről a traditió azt tartja, hogy II. Rákóczi Ferencz ez alatt pihen, míg a Lazarista templom feliratos kőtáblája csak emlék, a mit az egyház állított a fejedelemnek. Az 1849 után Konstantinápolyban élt emigránsok – úgymond Szilágyi – a ferikköji temetőbe gyakran kijártak s a névtelen sír előtt szertartásos tisztelettel adóztak II. Rákóczi Ferencz emlékének; a sarkofag lépcsőzetének sarkaiból egy-egy darabot törtek le, melyet amulettként viseltek. Szilágyi Dániel közlése nyomán Kunoss barátommal, ki Stambulban tartózkodik, fel is kerestem a ferikköj-sislii temetőt, hogy a leírt sarkofagot megnézzem.
A sarkofag, mely sarkain barokk-stilű ornamentekkel van ékesítve, kétsoros márvány-lépcsőzetre van fektetve. Tetején, hol a feliratos lap feküdt, most fű nő, a lépcsőkövek közt is moh és fű búvik elő. Az egész sír az elhagyottság benyomását teszi.
Jobbra a sarkofagtól egy nagy kőlap jelzi «Medicinae Doctor Jacobus Lang de Langenthal Serenissimi Francisci II. Rákóczi Sac. Ro. Imp. 190et Transilvaniae Principis medicus et consiliarius» nyughelyét, míg balról Csernátoni Cseh Imre obeliskje emelkedik e felirattal: Itt nyugszik Csernátoni Cseh Imre, az 1848/9-iki magyar szabadságharczban százados, utóbb törökhoni száműzetésében Kossuth tolmácsa. Született Csernátonban 1805. Meghalt Stambulban 1852.
II. Rákóczy Ferencz orvosának Langenthali Lang Jakabnak sírtáblája magyarázza meg, hogy a sarkofagot, mely a magyar sírtelken a legszebb s valóban a XVIII. század elejéről való: mért tulajdonították Rákóczi Ferencznek?
De kié e sír? feliratos lapja hiányzik s a mint Szilágyi Dánieltől tudom, már 1849-ben is hiányzott, egyik oldalán azonban két heraldikailag szabályosan sraffirozott czímerpajzs látható barokk-kori cartouche-ba foglalva, mely czímerek nem a Rákócziaké.
Az egyik czímerpajzs fekete mezőben két tört ezüst csíkot tartalmaz, a másik négyelt pajzs, első és negyedik arany mezejében egyfejű sassal, a második és harmadik kék mezőben jeruzsálemi kereszttel.
Azon alkalomból, hogy e czímereket a heraldikai és genealogiai társulat ülésén bemutattam: Thaly Kálmán a Rákóczi-kor történeteinek s minden e korra vonatkozó emléknek kitünő ismerője hosszabb magyarázattal volt szíves a kérdést kibővíteni, oda nyilatkozva, hogy e sarkofag, mely a forradalom előtt más helyen állt, de a Langenthal sírja mellett, s csak később s épen Szilágyi buzgalmából került mai helyére: valószínűleg Rákóczi valamelyik franczia tisztelőjéé volt, ki a sarkofagot előre elkészíttette, de alatta soha senki sem volt eltemetve.
A rejtélyes sír tehát, ha nem is a Rákóczié, a Rákóczi-kor egyik emléke Konstantinápolyban. Érdekes volna tudni, ki volt a Rákóczi franczia barátai közül az, ki vele megosztva a számkivetést, sírját is megépíttette, hogy a nagy fejedelemmel egy földben pihenjen? A czímerek oly jó fentartásuak s oly szabályosan vannak feltüntetve a kövön, hogy franczia heraldikai forrásokból könnyen sikerülni fog a czímerek tulajdonosát megállapítani.
Dr. RÉTHY LÁSZLÓ.
