II. JURISICS ÁDÁM ÉS ANNA SÍRKÖVE.
II. JURISICS ÁDÁM ÉS ANNA SÍRKÖVE.
A kőszegi sz. Jakab egyházban a főkapuzattól balra, közvetlen a második mellékoltár mellett a falba illesztve áll, most tárgyalandó sírkövünk.* Anyaga salzburgi márvány; magassága 2,04, szélessége 1,28. Az egész, teljes épségben fentartott sírkő több mint 2/3-át fogas ornamentikával díszített körív alatt egy teljes czímer foglalja el, a körív által támadt hézagokban a felső sarkokon egy-egy szárnyas angyalfej látható, – az alsó rész sima táblát képez, melyre a legenda nyolcz sorba minuskulákkal német nyelven kivésve, – következő:
Lásd: Csergheő Die erloschenen freiherrlichen Linien des Hauses Jurišič. Ein Beitrag zur Monografie von Güns. (Ungarische Revue 1887.)
184E sírkövet tehát mint azt legendájából kiolvashatjuk, Jurisics Miklós a kőszegi hős állíttatta (Dersffy Potentianától származott) két gyermeke, Ádám és Anna, sírboltja fölé.
Jurisics Miklós bár Zenggben született (1490), horvát régi nemes családból származott. Családjának régisége mellett bizonyít ama körülmény is, hogy római birodalmi lovag volt, mely személyhez kötött méltóságot azon időben csak az nyerhette el, ki már nemes származású ősökkel dicsekedhetett. Felesége, Dersffy Potentiána, alsólendvai Bánffy Antal özvegye volt. A két kis gyermek közül a sírkő feliratában beszélő Ádám is alig érhette el a 10-ik évet, mert még Bánffy Antal 1527-ben élt s a sírkő 1538-ban hihetőleg közvetlen az utóbb elhalt gyermek halála után állíttatott fel.
A sírkő felső kétharmadát a Jurisics család bárói czímere tölti be. E czímer, tekintve a paizsot, sisakokat s azok díszeit, elég jól stilizált, a takarók ellenben nehézkesek, czikornyásak, sőt legfelsőbb s legalsóbb kanyarulatai az egészszel szervileg sem függnek össze, látszik rajtok az erőszakolt igyekezet, hogy a képes mező betöltve legyen.
Mielőtt e czímert leírnók, szükségesnek tartjuk röviden elősorolnia Jurisics czímer variánsait, úgy, a mint azok egymásból fejlődtek.
I. Az ősi czímer: Osztott paizs, felül fekete holló, alól skorpió, sisakdísz strucztoll forgó, reá a skorpió illesztve.
II. Az, melyet Jurisics Miklós mint Kőszeg zálogbirtokosa, mint saját személyére vonatkozót használt: négyelt paizs 1–4. kékben rovátkos fehér várfalak, kiugró rovátkos kerek toronynyal; 2–3. arany s feketében osztott, felül: fekete holló, alól: egy mászó arany skorpió. Két sisak 1. a paizsbeli torony, 2. fekete tollforgó, reá illesztett arany skorpióval.* Takarók: fekete-arany.
Siebm. III. 86. Csergheő f. i. m. 31. l.
III. Az idősebb bárói vonal czímere, mely sírkövünkön is látható: négyelt paizs 1. és 4. (arany és vörösben) osztott, felül (fekete) holló, alúl (arany) skorpió; 2. 3. (kékben) zöld alapon rovátkos (fehér) várfal, két csapórostélylyal ellátott ívezetes kapuval, közepén kiugró kettős rovatékos kerek torony (vörös) tetővel. Két sisak. I. két nyitott (arany?) szárny között a holló, (takaró: fekete-arany.) II. Kettős (vörös) strucztoll forgó, reá illesztett skorpióval. (Takarók vörös-arany.)
Ez a bárói diplomával kapott czímer, midőn id. Jurisics Miklós Kőszeg városának már nem zálogos, de valódi birtokosa volt; itt már Kőszeg város czímere a paizsban alárendelt helyre jut s a sisakdíszen nem ismétlődik; a főhelyet az ősi czímer foglalja el.
Az idősb bárói ág id. Jurisics Miklóssal kihalt, az ifjabb, mely a báróságot 1568-ban nyerte, ugyanezen bővített czímert használta, mi az 1568-ban kelt eredeti bárói diploma szavaiból is kitünik.
