A Siebmacher-féle magyar czímeres könyvnek
A Siebmacher-féle magyar czímeres könyvnek
legközelebb megjelent 14-ik füzete a Kiss-Kovácsy családokat foglalja magában. A gyűjtemény részletességét mutatja az, hogy pl. 47 Kiss, 10 Komáromy és 45 Kovács családot sorol fel, s így legalább némi támpontot nyújt azonos nevű családaink czímereinek megállapításánál, melyek eddig úgy genealogiai mint heraldikai szempontból számos zavarnak voltak okozói. A jelen füzetben kevesebb 1526 előtt adományozott czímerrel találkozunk, mint a megelőzőkben. Ilyenek: a Kisfaludy család 1419-ben adományozott czímeres levele, melyet néhány évvel ezelőtt a Nemzeti Múzeumban letéteményezett családi levéltár eredetijéről folyóiratunk is közölt. Az egyik Komjáthy család állítólag 1415-ben nyerte czímerét Zsigmond királytól; a czímeres levél holléte azonban ismeretlen. Az egyik Komlóssy család, a hazai Farkas és delnei Kakas családokkal egyetemben nyeri czímerét 1418. évben; az oklevél eredetije Jászón van. A nevezetesebb történelmi szerepet vitt családok közűl a következőkkel találkozunk a jelen füzetben: Kisvárday, Klobusiczky, Koháry, Kollonich, Kornis stb. Némely családnál igen bő czímertani vagy genealogiai kitéréseket és magyarázatokat találunk. Így pl. a cseleji Kolosy családnál, melynek múltja a többi családhoz arányítva igen bőven adatik elő. A horti és rigyiczai Kovách családnál igen bő kitérést olvasunk azon érdekes heraldikai kérdésről, hogy az valamely családnak armálisában a festett czímer elüt a szövegbeli leirástól, melyik formának adandó elsőség; a szerkesztő, méltányolva ugyan a szövegbeli czímerleirás jogi erejét, mint gyakorlati téren álló heraldikus, annak nyújtja az elsőséget, 56melyet a család tényleg használt; s ez jobbára a festett czímer. Az ily kitérések mindenesetre változatossá teszik a szöveget s a száraz lajstromozásba egy kis életet adnak. Örvendenünk kell, hogy a becses vállalat füzetei ily rövid időközökben követik egymást s hogy az egész gyűjtemény nem sokára teljesen rendelkezésünkre áll.
