Oesterreichisch-ungarische Wappenrolle. Kiadja Schroll Antal és társa. Bécs, 1890. Tizenkét szinnyomatú tábla, rendezte és rajzol…
Oesterreichisch-ungarische Wappenrolle. Kiadja Schroll Antal és társa. Bécs, 1890. Tizenkét szinnyomatú tábla, rendezte és rajzolta Ströhl Hugó Gerárd.
Rövid idő óta ez a harmadik munka, mely a czimertan köréből Schroll Antal és társánál megjelent. Schrollnak, a ki arra törekszik, hogy a czímertani irodalmat jó munkákkal gyarapítsa, működési köre ugyan nem hazánk, de igyekszik, hogy Magyarországnak a közös monarchiában e téren államjogilag megillető helyét biztosítsa. Az előttünk fekvő újabbi munkával ismét azt tanusítja, hogy hazánkat a kellő figyelemben részesíti. A mű Magyarországra vonatkozólag az 1874. év óta használatban levő magyar állami czímert igen jó alakban, továbbá az országos czímert, úgymint Dalmáczia, Horvátország, Szlavónia és Erdély, nemkülönben Budapest főváros czímerét sikerűlt színnyomatban tartalmazza. A munkának főczélja külömben az, hgoy az ő felsége a császár és király nagy czímében foglalt országok és tartományok czímereit hiteles alakban közölje.
A mű szerzője heraldikai tekintetben arra törekedett, hogy a czímereket minél díszesebb alakban állítsa elő. Lehetőség szerint azokat sisakdíszszel tűnteti fel. Eljárását valóban helyeselni kell, mert a czímerek impozáns alakukkal jó hatást gyakorolnak reánk. Hosszú éveken át való buvárkodásom alapján tapasztaltam ugyan, hogy az itt ábrázolt osztrák tartományok sisakdízsei mind hitelesek, de Magyarországra vonatkozólag az ilyen előállítást nem helyeselhetem; mivel sem az ország, sem társországaink czímerei sisakdíszszel soha nem használtattak. Azután, hogy országunk Habsburg-házi uralkodót választott, megjelent Nürnbergben 1668. évben v. Fugger «Spiegel der Ehrendes Erzhasues Oestereich» czímű munkája, melyben ezen dynasthia országainak és tartományainak czímerei sisakdíszszel, és úgylátszik, hogy Ströhl ezen művet mint hiteles forrást használta fel.
Nem mondhatom azonban, hogy hivatkozása egészen alaptalan volna; mert a «Képes krónika» czímlapján valóban Nagy Lajos király családi czímerét sisakkal és abból növekvő strucz madárral találjuk. Ez azonban csak a király családi czímere volt, melynél használt szokás az országos czímerre soha át nem ruháztatott. A műben ábrázolt többi magyarországi czímernek hitelessége kifogástalan. A mi végül a rajzok előállítását és a műnek technikai kiállítását illeti, az a monarchiában minden eddig kiadott műveket felülmúlja. A műnek becsét nagyban emeli az, hogy a történelmi adatok szintén kifogástalanúl hitelesek és jó forrásokból vannak merítve.
ALTENBURGER GUSZTÁV.
