a) a Száty nevü legrégibb személyek.
a) a Száty nevü legrégibb személyek.
Ha jogositva vagyunk feltételezni, hogy a legrégibb időkben a ritka hangzásu és csak elvétve előforduló személynevek csupán egyes nemzetségekben és családokban voltak divók, mielőtt az idők folyamán lassan-lassan kezdtek – valószinüleg a házassági összeköttetések révén – más családokban is felmerülni: akkor biztosra vehetjük, hogy azon Száty (= Zach) nevü egyének, kiket a legrégibb időkben ismerünk, a Száty nemzetséghez tartoznak. Ezek pedig a következők:
1. Sorukat Száty nádor nyitja meg 1155-ben, kiről – bár a nádor akkor még nem volt oly jelentékeny tisztviselő mint később és tulajdonképen csak a szó szorosabb értelmében veendő «comes palatii» vagyis az udvar belső tisztje lehetett – kétségkivül feltehetjük, hogy valamely ősrégi és mindenesetre előkelő nemzetség sarja volt. Benne, úgylátszik, a Száty nemzetség ősét szabad felismernünk.
2. 1131 körül egy a veszprémi káptalanra vonatkozó okiratot Zacheus (a Zach név latinizált alakja) irt, a mi kétségkivül Zacheus papi voltára mutat. Minthogy a Száty nemzetségnek Veszprém- és Győrmegyében voltak birtokai s e két megye egymással határos, bizonyos, hogy e Zacheus az 1138-tól 1146-ig ismert győri püspökkel azonos. 1156-ban az Esztergommegyében fekvő Kesző (kétségkivül a mai Bátor-Kesző) Zacheus püspök prediumának neveztetik.*
Fejér, IX. r. VII. k. 632. l. Knauz, I. k. 107. l.
3. Midőn (a valószinüleg Gutkeled nb.) Márton comes 1136 körül a Zalamegyében feküdt csatári monostort több birtokkal megajándékozza, kiemeli, hogy a szintén zalamegyei Csernecz (melyet Apa comes a király adományából kapott és melyet Finta fia Finta halála után a király e Mártonnak adott) helységbe a monostort Zak comes vezette be.* A Száty nemzetség birtokviszonyai ez esetben is arra mutatnak, hogy e Zak e nemzetség ivadéka volt.
Fejér, II. k. 91. l.
4. 1148 és 1157-ben Zachit országnagygyal találkozunk.*
Fejér, II. k. 130. l. Knauz, I. k. III. l.
5. 1180 táján III. Béla nagyjai sorában Zah fia Tamást találjuk, a nélkül, hogy hivatalát ismernők. Miután 1183-ban Tamás Fejérmegye főispánja és ugyanazon évben egy Tamás a nádor, kiről tudjuk, hogy a fejérmegyei ercsii monostort alapitotta és Fejérmegye a Száty 180nemzetség fészkével, Veszprémmegyével határos, majdnem kézzelfogható, hogy itt is a Száty nemzetség egyik tagjával van dolgunk; Tamás atyja talán az előbbi Zak-kal azonos.
6. Az 1141 és 1162 között szerepelt Nagylábu Pálról már fentebb volt szó.
7. Ezek szerint Veszprémmegyének 1203-ban szereplő főispánja: Zahu* szintén a Száty nemzetség tagja.
Fejér, VI. r. II. k. 362. l.
