Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch der Fürsten Johann Josef Khevenhüller Metsch, kaiserliehen Obersthofmeisters.
Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch der Fürsten Johann Josef Khevenhüller Metsch, kaiserliehen Obersthofmeisters.
Wien-Leipzig, Holzhausen-Engelsmann, 1907–1908.
Genealogiával foglalkozó tagtársaink figyelmét hivjuk föl erre a nagybecsü történelmi publikáczióra, melyből eddig két kötet jelent meg. E két kötet, mely az 1742–1744. és 1745–1749 éveket öleli fel, telve van a Mária Terézia korabeli magyar és osztrák főnemesség és nemességre vonatkozó családtörténeti adatokkal, melyekből a genealogus munkájához számtalan becses adatot merithet. A II. kötet jegyzeteiben a heraldikus is érdekes dolgot találhat, az 530–532. oldalon ugyanis az emlékiratok kiadója, Hanns Schlitten közli az 1748 deczember 4-én kelt jelentést arról a tanácskozásról, mely november 28-án tartatott a József főherczeget megillető czim és czimernek megállapitása ügyében. Ezen a tanácskozáson részt vettek az összes miniszterek, továbbá Königsegg József gróf, első főudvarmester és Batthyány Károly gróf, a fiatal főherczeg nevelője. A tanácskozás úgy a nagy, mint a kis czimre nézve tett javaslatot, a mit Mária Terézia helybenhagyott. Megszerkesztette továbbá a tanácskozás a nagy és kis czimert, melynek szines hasonmása a könyvhöz mellékelve van. E czimer alapján voltak a pecsétek is készitendők. A nagy czimer 52 mezőt mutat, a pajzs körül az aranygyapjas rend lánczával, a pajzs fölött a hermelinbélésü főherczegi kalap, a pajzsot jobbról sas, balról oroszlán tartja. Az 52 mezőben foglalt czimerek a következők: 1. Magyarország. 2. Csehország, 3. Kastilia. 4. Leons. Aragonia. 6. Katalonia. 7. Dalmáczia. 8. Horvátország. 9. Szlavonia. 10. Nápoly. 11. Sziczilia. 12. Jeruzsálem. 13. Ausztria. 14. Lotharingia. 15. Burgund. 16. Toskána. 17. Brabant. 18. Milano. 19. Stájerország. 20. Karinthia. 21. Krajna. 22. Limburg. 23. Lützenburg. 24. Geldern. 25. ifj. Anjou-ház. 26. Jülich. 27. Bar. 28. Württemberg. 29. Szilézia. 30. Mantua. 31. Parma. 32. Enns. 33. Svábország. 34. Erdély. 35. Habsburg. 36. Burgau. 37. Morvaország. 38. Felső- és Alsó-Lusátia. 39. Tirol. 40. Pfirdt. 41. Kiburg. 42. Görtz. 43. Flandria. 44. Hennegau. 43. Namur. 46. Antwerpen. 47. Cilli és Ortenburg. 48. Vend grófság. 49. Pordenone. 50. Gradiska. 51. Salinarum. 52. Mecheln czimerei. Ezek közül a 13., 14., 15., 16. mint szivpajzsok vannak a czimer közepére helyezve. A kis czimer a főherczegi kalappal ékitett négyelt pajzs, melynek első mezejében a magyar, a 2-ban a cseh, a 3-ban a burgund, a 4-ben a toskánai czimer látható szivpajzsában pedig a Habsburg-Lothringeni czimer. A családtörténeti kutatás ez emlékiratokat mindenesetre nagy haszonnal fogja forgathatni.
* * *
