A Vaja nemről.
A Vaja nemről.
A Turul legutóbbi füzete, mely adalékokat hozott a Zichy-család őseiről (XXVII. 79. s köv. ll.) eszembe juttatta, hogy 1367-ben, mikor a Paskafiak Csicsal miatt perlekedtek, két, a Vaja nemre vonatkozó oklevelet is fölmutattak, melyek genealogiai irodalmunkban még mindig nincsenek fölhasználva. Wertner sem vette őket figyelembe ujabb nemzetségei kutatásaiban, melyeket a Turul XXII. és XXIII. köteteiben közölt. A Vaja nem története oly hézagos, oly kevés az összefüggő anyaga (Karácsonyi: A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig III. 129–132. ll.), hogy nem látszik fölöslegesnek, hogy erre a két okiratra ráirányitsuk a figyelmet.
A Vaja nemről eddig ismeretes történelmi adatokból az sem derül ki, hogy a Dunántúlon jószága volt volna. Pedig Csicsai és Fejéregyháza környékén régi birtokosok voltak a Vaja nem tagjai, kik már a XIII. század közepén sok jámbor adományt tettek a pannonhalmi monostor javára. Eladás és adomány czimen pedig a 137Vaja nem későbbi ivadékaitól is került Pannonhalmához néhány terület, melyet előbb a Vaja nem tagjai mondottak a magukénak.
1260 márczius 31-én a Vaja nembeli Gábrián fia Gábrián s az utóbbi gyermeke, Bogomér megjelentek a fejérvári káptalan előtt s vallomást tettek róla, hogy Csicsalon levő hat ekényi ősi jószágukat harmincz márkáért eladták a pannonhalmi apátságnak. Két évvel utóbb már Péter nevű fia is volt Gábriánnak, 1262-ben ugyanis Gábrián a maga és Bogomér meg Péter nevű fiai nevében jelentette ki a győri káptalan előtt, hogy Csicsalon és Fejéregyházán levő jószágait a maga és ősei lelki üdvösségére örök alamizsnául a már őseitől is sok jámbor alapitványnyal gazdagitott Pannonhalmának adta. (A pannonhalmi sz.-Benedek-R. tört. II. 520. l.)
Ezen adatokból a Vaja nem három eddig ismeretlen ize lép elénk:
Gábrián; Gábrián; Bogomér; Péter
Sajnos azonban, hogy ez a három iz is csak töredék marad, mert a már ismert tagokkal nem tudjuk kapcsolatba hozni.
SÖRÖS PONGRÁCZ.
