Wilhelm Bahnson: Stamm- und Regententafeln zur politischen Geschichte. II. Band. Europa II.: Italien, Spanien, Portugal, Frankr...
Wilhelm Bahnson: Stamm- und Regententafeln zur politischen Geschichte. II. Band. Europa II.: Italien, Spanien, Portugal, Frankreich. III. Europa III.: Niederlande mit Belgien und Luxemburg, Grossbritannien und Irland, Dänemark, Norwegen, Schweden, Russland, Österreich-Ungarn.
Nem ismeretlen munka ez folyóiratunk olvasói előtt, szó esett már róla a Turul hasábjain.* A mü nincs még ugyan befejezve, a negyedik kötet, a mely Németországot fogja kimeritően tárgyalni, még hiányzik, de a szerző maga sem reméli, hogy evvel egyhamar elkészül, azért pár sorban megemlékezünk folytatólagosan a II. és III. kötetről. Beosztásában az elsőt követi, minden országnál legelőször rövid kronologiai áttekintést nyujt a legfontosabb eseményekről, azután az uralkodók névsorát adja s ugy tér át a genealogiai tárgyalásra.
Az első kötet ismertetését lásd Turul 1911. évf. 84–85. l.
A harmadik kötetben van Österreich-Ungarn s ennek a fejezetnek részletes tartalma bepillantást enged a mü elrendezésébe és gazdagságába: Übersicht, Regententafeln, Babenberger, Habsburger, Lothringer, Salzburg, Cilly, Steiermark, Starhemberg, Kärnten, Görz, Tirol, Krain, Istrien, Ebersberg, Weimar, Sponheimer, Eppensteiner, Eppan, Andechs, Triest, Brixen, Voralberg, Monfort, Hohenems, Neuhaus, Wangen, Neiffen, Böhmen, Mähren, Österreichisch-Schlesien, Prschemysliden, Podiebrad, Luxemburger, Jagellonen, Galizien, Bukowina, Dalmatien, Ungarn, Arpaden, Thronfolge in Ungarn, Böhmen und Polen, Siebenbürgen, Kroatien, Slavonien, Slavonien, Bosnien, Wien, Laibach, Triest, Gurk (Klagenfurt), Linz, Prag, Olmütz, Brünn, Trautson, Madruzzi, Ortenburg, Tauffers, Waldstein, Andrassy, Auersperg, Colloredo, Dietrichstein, Linzendorf, Esterhazy, Harrach, Khevenhüller, Knefstein, Lobkowitz, Metternich, Neipperg, Rosenberg, Lollolto, Schwarzenberg, Thun, Kaunitz, Trautmannsdorff, Clary, Windisch-Grätz, Mennsdorff-Pouilly, Pálffy stb stb.
H.
Kérelem.
Ki adhat e folyóirat olvasói közül felvilágositást a Bethlen Gábor által 1622 október 13-án nemesitett Suly máskép Fazakas András (Andreas Suly aliter Fazakas de Vajdaháza) leszármazóira és a XVIII. század eleje óta Veszprémben élő Sulyaknak ezen Suly Andrással szemben állandóan tartott vérrokonságára vonatkozólag. – Suly István cs. és kir. főhadnagy. Wienerneustadt, Theresianische Militärakademie.
