A magyar szent korona országai kisebb egyesitett czimerének leirása.
A magyar szent korona országai kisebb egyesitett czimerének leirása.
Hasitott pajzs, alul betolt, behajló szélü ékkel. Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt; az éken, a melynek felső csucsa a jobboldali czímermező felülről számitott ötödik vágóvonaláig ér, ezüsttel és vörössel öt sorban sakkolt mező. A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
A m. kir. minisztériumnak 842/1916. M. E. számu rendelete:
az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára új alakban megállapított kis czímer tárgyában.
Az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára szolgáló kis czímer eddigi leirását a 3969/1915. M. E. számu rendelet (R. T. 1712. l.) I. §-ának II. része tartalmazta, eddigi rajzát pedig az emlitett rendelet 2. §-ában megjelölt II. ábra tüntette fel.
Az 1916 : XV. törvényczikk (1916. évi március hó 2. napján kelt horvát-szlavon autonóm törvény) 1. §-ában foglalt rendelkezés következtében Ő császári és apostoli királyi Felsége 1916. évi márczius hó 5. napján a cs. és kir. Ház és a külügyek miniszteréhez intézett s egyidejüleg a m. kir. miniszterelnökkel is közölt legfelsőbb kéziratával a közös intézmények használatára szolgáló czímer kis kategóriáját új alakban méltóztatott legkegyelmesebben megállapitani.
A m. kir. minisztérium az emlitett közös kis czímerre vonatkozó új leirást és új czímerrajzot a következőkben teszi közzé:
1. §.
A közös kis. czímer a legfelsőbb uralkodóház czímerével (A.) és a jelmondatos szalaggal öszszekötött, egymás mellé állitott következő czímerekből: ugymint jobbról az osztrák tartományoknak kis czímeréből (B.) és balról a magyar szent korona országainak kisebb egyesített czímereiből (C.) alakul.
A. A legfelsőbb uralkodóház czímere a két államnak: Ausztriának és Magyarországnak czímerpajzsaira, föléjük emelkedve, akként helyezkedik, hogy azt a két államczímer történelmi koronái: az osztrák császári korona és a magyar szent korona magasságban felülmulják.
Ennek a czímernek pajzsa kétszer hasitott; középső vörös mezejében ezüst pólya («Ausztriai Ház»); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kiöltött kék nyelvü vörös oroszlán (Habsburg) és balról aranyban három, haránthelyzetü, csonkitott ezüst sassal megrakott vörös harántpólya (Lotharingia).
A pajzson az osztrák császári herczegeket s főherczegeket és magyar királyi herczegeket megillető hétabroncsos királyi korona nyugszik; a pajzsot az aranygyapjas rend nyakláncza veszi körül.
B. Az osztrák tartományoknak jobbról álló kis czímere arany pajzs, a melyben mindkét fején királyi koronás, arannyal fegyverzett, fekete kétfejü sas látható, a mely jobb karmában kardot és kormánypálczát, bal karmában pedig birodalmi almát tart (Az osztrák császári méltóság jelképe). A sas mellén vörös szivpajzsban ezüst pólya («Ausztriai Ház»). A pajzson az osztrák császári korona nyugszik.
C. A magyar szent korona országainak balról álló kisebb egyesített czímere hasitott pajzs alul betolt, behajló szélü ékkel. Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt; az éken, a melynek felső csúcsa a jobboldali czímermező felülről számitott ötödik vágóvonaláig ér, ezüsttel és vörössel öt sorban sakkolt mező. A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
Közvetlenül a pajzsok alatt van az «Indivisibiliter ac inseparabiliter» jelmondatot fekete lapidáris betükben viselő, aranyszélü, ezüst mondatszalag.
2. §.
A közös intézmények használatára szolgáló kis czímer új rajzát az idemellékelt ábra tünteti fel.
Az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára szolgáló czímer tárgyában 141915. évi november hó 5-én 3969/1915. M. F. szám alatt kiadott rendeletnek (R. T. 1712. l.) a közös kis czímerre vonatkozó rendelkezései és melléklete, nevezetesen e rendelet 1. §-ának II. része és a 2. §-ban emlitett II. ábra hatályukat vesztik.
4. §.
A közös intézmények használatára új alakban megállapított kis czímer alkalmazásáról külön szabályok rendelkeznek.
5. §.
A jelen rendelet az 1916 : XV. törvényczikkel (1916. évi márczius hó 2. napján kelt horvát-szlavon autonóm törvénynyel) egyidejüleg lép életbe.
Kelt Budapesten, 1916. évi márczius hó 9. napján.
Gróf Tisza István s. k.
m. kir. miniszterelnök.
m. kir. miniszterelnök.
