I. A közép czímer.
I. A közép czímer.
Ez a czímer a monarchia két államában megállapitott, saját koronájukkal födött közép czímerekből és ez állami czímereknek egy-egy pajzstartójából olyképen alakul, hogy alattuk aranyos diszitmény van, a melyen átfonódik a jelmondatos szalag s a czímerek között helyet foglal a három legmagasabb érdemrend is.
A. A legfelsőbb uralkodóház czímere a két államnak: Ausztriának és Magyarországnak czímerpajzsaira, föléjük emelkedve, akként helyezkedik, hogy azt a két államczimer történelmi koronái: az osztrák császári korona és a magyar szent korona magasságban felülmulják. Ennek a czímernek pajzsa kétszer hasitott; középső vörös mezejében ezüst pólya («Ausztriai Ház»); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kiöltött kék nyelvü vörös oroszlán (Habsburg) és balról aranyban három, haránthelyzetü, csonkitott ezüst sassal megrakott vörös harántpólya (Lotharingia).
A pajzson az osztrák császári herczegeket s főherczegeket és magyar királyi herczegeket megillető hétabroncsos királyi korona nyugszik; a pajzsot az aranygyapjas-rend nyakláncza veszi körül.
B. Az osztrák tartományoknak jobbról álló czímerében négy, egymásra helyezett pajzs látható: az alappajzs (d), a nagypajzs (c), a középpajzs (b) és a szivpajzs (a).
a) A szivpajzsot az «Ausztriai Ház» czímere alkotja: vörösben ezüst pólya.
b) A középpajzs vágott, fent egyszer, lent kétszer hasitott és egyesiti magában a régi örökös tartományok czímereit:
21. (Fent, jobbról.) Alsó-Ausztria fpherczegség: Kékben öt (2, 2, 1) arany sas.
2. (Fent, balról.) Felső-Ausztria főherczegség: Hasitott mező; elül feketében arany sas, hátul ezüsttel és vörössel háromszor hasitva.
3. (Lent, jobbról). Stíria herczegség: Zöldben vörösszarvu és vörössel fegyverzett ezüst párducz, a mely torkából tüzet lehel.
4. (Lent, balról.) Karinthia herczegség: Hasitott mező; elül aranyban három egymás fölött lépő fekete oroszlán, hátul vörösben ezüst pólya.
5. (Lent, középen.) Krajna herczegség: Ezüstben császári koronás, vörössel fegyverzett kék sas, amelynek mellé és szárnyai holdsarló alaku, aranynyal és vörössel két sorban hétszer-hétszer sakkolt pánttal vannak megrakva.
c) A nagypajzs kétszer hasitott és háromszor vágott; a harmadik és a negyedik sor középső osztályai között a vágóvonal egy osztály félmagasságával lejjebb van helyezve; a harmadik sor középső osztálya ismét hasitott és a legalsó sor ugyanazon osztályába ék tolul:
1. (Legfelső sor, középen ) Cseh királyság: Vörösben arany koronás, aranynyal fegyverzett, kétfarku ezüst oroszlán.
2. (Legfelső sor, jobbról.) Galiczia és Lodoméria királyság: Kékben vörös pólyán lépő fekete holló, alatta három (2. 1) arany korona.
3. (Legfelső sor, balról.) Dalmát királyság: Kékben három (2, 1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
4. (Második sor, jobbról.) Felső- és Alsó-Szilézia herczegség: Aranyban aranykoronás és aranynyal fegyverzett fekete sas, amelynek mellé és szárnyai lóherelevélben végződő, középen kis kereszttel megtüzött, felfelé hajló ezüst pánttal vannak megrakva.
5. (Második sor, balról.) Salzburg herczegség: Hasitott mező; elül aranyban fekete oroszlán, hátul vörösben ezüst pólya.
6. (Harmadik sor, jobbról.) Morva őrgrófság: Kékben aranykoronás, aranynyal fegyverzett, vörössel és aranynyal sakkolt sas.
6. (Harmadik sor, balról.) Tirol herczegesitett grófság : Ezüstben aranykoronás és aranynyal fegyverzett vörös sas, a melynek szárnyai egy-egy, lóherelevélben végződő arany pánttal vannak megrakva.
8. (Harmadik sor, középen, jobbról.) Vorarlberg tartomány: Ezüstben háromhasitéku vörös templomi zászló.
9. (Harmadik sor, középen, balról.) Isztria őrgrófság: Kékben vörössel fegyverzett, lépő arany kecskebak.
10. (Legalsó sor, jobbról.) Bukovina herczegség: Kékkel és vörössel hasitott mezőben három (1, 2) hatágu arany csillag között szembenéző, természetes szinü bölényfej.
11. (Legalsó sor, balról.) Bosznia és Herczegovina: Aranyban a bal szélen ezüst felhőkből kinyúló, könyökben hajlott vörösruhás kar, puszta kezében arany markolatu, kivont görbe szablya.
12. (Legalsó sor, középen.) Görcz és Gradiska herczegesitett grófság: Hasitott pajzs; elül harántvágott, fent kékben aranykoronás arany oroszlán, lent ezüsttel és vörössel ötször balharántvágott (Görcz); hátul aranynyal és kékkel vágott mezőben ezüst horgonykereszt (Gradiska).
13. (Betolt ék.) Trieszt közvetlen birodalmi város: Vágott mező; fent aranyban mindkét fején aranykoronás és arannyal fegyverzett, fekete kétfejü sas; lent vörösben ezüst pólya fölött a mező aljából kinövő, liliomosvégü arany lándzsacsúcs (u. n. szent Szergiusz lándzsája).
d) Az alappajzsban az osztrák császári méltóság jelképeként: Aranyban mindkét fején királyi koronás, aranynyal fegyverzett, fekete kétfejü sas, a mely jobb karmában kardot és kormánypálczát, bal karmában pedig birodalmi almát tart.
Az alappajzson az osztrák császári korona nyugszik; a pajzsot jobbról álló, aranynyal fegyverzett, feketével és aranynyal vágott griff tartja.
C. A magyar szent korona országainak balról álló egyesitett czímere nagypajzsot (b) tüntet fel reáhelyezett középpajzszsal (a).
a) A hasitott középpajzson a magyar állam kis czimere: Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst; talpas kettőskereszt.
b) A nagypajzs négyelt; behajló szélü, betolt, hasitott ékkel.
1. (Fent, jobbról.) Dalmát királyság: Kékben három (2, 1) aranykoronás, szembenéző, arany oroszlánfej.
2. (Fent, balról.) Horvát királyság: Öt sorban ezüsttel és vörössel ötször-ötször sakkolt mező.
3. (Lent, jobbról.) Szlavon királyság: Kék mezőben két ezüst, hullámos keskenypólya közt vörösben természetes szinü, futó nyest, a felső keskenypólya fölött lebegő, sugárzó, aranynyal keretezett; hatágu, vörös csillag.
4. (Lent, balról.) Erdély: Vörös keskenypólyával osztott mező; fent kékben aranynyal fegyverzett, kinövő fekete sas, a melyet a felső jobbsarokban sugaras arany nap, a felső balsarokban fogyó ezüst holdsarló kisér; lent aranyban hét (4. 3) háromormu vörös bástya (vár) egy-egy zárt kapuval, két-két oromsorral – a felső három, az alsó négy ormu – és az oromsorok között két-két ablakkal.
3A közös intézmények használatára rendelt közép czímer.
5. (Ék, jobbról.) Bosznia és Herczegovina:
4Aranyban a balszélen ezüst felhőkből kinyuló, könyökben hajlott vörösruhás kar, puszta kezében arany markolatu, kivont görbe szablya.
6. (Ék, balról.) Fiume: Vörösben sziklán álló, balra néző, aranynyal fegyverzett, fekete kétfejü sas, a mely bal karmát fekvő barna urnán tartja, ebből víz ömlik bőségesen a szikla alja felé; a kétfejü sas fölött kék bélésü, lengő kék szalagos lebegő császári korona.
A pajzson a magyar szent korona nyugszik és a pajzsot halról lebegő, fehérruhás angyal tartja.
A legfelső uralkodóház czímerpajzsát körülvevő aranygyapjas rend alatt a két állami czímer között a három legmagasabb érdemrend nagykeresztjei foglatnak olyképen helyet, hogy a katonai Mária Terézia-rend a maga vörös-fehér-vörös szalagján legfelül van és ehhez csatlakozva következnek egy sorban egymás alatt – nyaklánczaikon – a magyar királyi Szent István-rend és az osztrák császári Lipót-rend.
Az egész csoportositás alatt levő diszitményen az «INDIVISIBILITER AC INSEPARABILITER» jelmondatot fekete lapidáris betükben viselő, aranyszélü, ezüst mondatszalag fonódik át.
