Zsinka Ferenc: Bethlen Gábor címeres levele papok részére. Budapest, 1926. 8°, 10 l. (Különlenyomat a Nagyenyedi Albumból.)
Zsinka Ferenc: Bethlen Gábor címeres levele papok részére. Budapest, 1926. 8°, 10 l. (Különlenyomat a Nagyenyedi Albumból.)
Történetirodalmunkban nem volt ismeretlen, de viszont kellő méltatásra sem talált mostanáig Bethlen Gábornak halála előtt négy hónappal 1629 júl. 13-án kelt címeres levele, amellyel Erdély és a kapcsolt részek prédikátorainak gyermekeit és utódait a nemesség soraiba emeli és nekik címert adományoz: kék pajzsban gomolygó felhőkből kiemelkedő, jobbra tekintő fél oroszlán baljával az oltárról a bibliát veszi el, jobbjába pedig kardot nyujt az első lábai felé leszálló angyal, akinek baloldalán ezek a szavak olvashatók: ARTE ET MARTE DIMICANDUM. Sisakdísz gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített királyi korona.
Ennek az igen becses kiváltságnak, amelyet a gyulafehérvári teológiai iskola diplomás növendékeinek szánt Bethlen Gábor, II. József vetett véget, amidőn 1786-ban a református papok nemességét az adományozás idejében tényleg szolgált papok utódaira korlátozta.
Ez a címeres nemesítő levél eddig sem volt ismeretlen, de az eddigi kiadók: Bod Péter, Salamon József és a Sárospataki Füzetek névtelen cikkírója nem az eredeti, hanem csupán másolatok felhasználásával közölték. Jó és szükséges munkát végzett tehát Zsinka Ferenc, amidőn nemcsak közzétette eredetiben és szabatos magyar fordításban ezt a fontos címeres nemesítő levelet a kolozsvári ref. teológia könyvtárában őrzött eredetijéről, sőt közölte annak facsimilijét, valamint magát a címerképet is, hanem részletesen magyarázza az oklevél jogtörténeti fontosságát és jelentőségét, valamint további sorsát is. Zsinka Ferenc valóban becses dolgozattal gyarapította szakirodalmunkat.
T. L.
