III. A birtokok második felosztása.
III. A birtokok második felosztása.
Az osztozkodást az öregebb szentgyörgyi alág 1438-ban történt kihalta tette szükségessé és 1446-ban ment végbe II. György és IV. Péter özvegye, Marczali Hedvig között.* A dolog egészen simán történt, nem volt semmi veszekedés az osztozkodók között. A felosztandó négy vár nevét kettenként Bazint Borostyánkővel, Szentgyörgyöt Eberharddal egy-egy cédulára írták és egy írni-olvasni nem tudó gyermek húzása alapján Szentgyörgy és Eberhard Györgynek, a másik két vár Péter özvegyének, Hedvignek jutott. A várakhoz tartozó birtokokat minden idegen bevatkozás nélkül békésen felosztották egymás között és így a család ismét két ágra vált. Hogy az osztozkodás békében, minden zökkenő nélkül végbement, az részint az akkori zavaros időknek tulajdonítható, amelyekben a grófok is élénk részt vettek és családi viszályokra nem értek rá, másrészt pedig annak a körülménynek, hogy az özvegy Helena gyermekei még fiatalok voltak, férje testvérei pedig a hatalmas II. Györgyhöz és annak fiaihoz csatlakoztak – amint alább látni fogjuk – és velük együtt vettek részt a nagy pártviszályokban, tehát egyenetlenkedés nem is merülhetett fel.
D. L. 13,958. Wertner – nem mondja ugyan meg, hogy milyen adat alapján – III. Györgyöt teszi az ifjabb szentgyörgyi alág megalapítójává. Az osztálylevél azonban egészen kétségtelenné teszi, hogy az alapító II. György volt.
