IV. Barcsai Pál címereslevele.
IV. Barcsai Pál címereslevele.
Ami a Barcsai nevű családokat illeti, ilyet Nagy Iván csak egyet, t. i. a Nagybarcsai Barcsay-családot említi, viszont Kempelen már öt Barcsai nevű nemes családot ismer s ezek közül a legrégibb egy Nyéki előnevű, amely Zaránd vármegyében már a XVI. században feltűnik.*
Nagy Iván: I. m. I. 186; Kempelen: I. m. 396.
A címereslevelet, amelyről itt szó van, János király adományozza, illetve újítja meg és bővíti Barcsai Pál részére, aki azonban, mint a szövegből kiderül, már II. Ulászló királytól kapott címereslevelet. Itt tehát csak arról a Barcsai Pálról lehet szó, aki 1510-ben Erdélyben mint vajdai titkár működött.*
Történelmi Tár: 1907. évf. 106. 1.
Úgy látszik tehát, hogy ezúttal a Nagybarcsai Barcsai-család egyik őse kap címereslevelet II. Ulászló királytól, s később János király ezt a címeradományozást megújítja. Valószínű tehát, hogy ez a Barcsai Pál Zápolyai János vajdai hivatalából, melynek tisztviselője volt, János király udvarába, talán a kir. kancelláriába került, s így kérte a címereslevél megújítását.
A címer leírása a következő:
János magyar király «magistro Paulo de Barcha» üdvöt! «Tamen ut interim, quo te maiore munificentiae nostrae dono cumulabimus, illam ipsam nobilitationem tuam, qua te heredesque tuos a serenissimo principe condam domino Wladislao rege Hungariae et Bohemiae, nostra quoque nobilitatione quodammodo confirmare et clariorem reddere, in cuius rei testimonium hec stemata: Scutum quinquangulare, duabus naturalibus coloribus viridi scilicet et celestino equaliter divisum in cuius inferiori parte campo virenti, rota est dimidia axibus sursum versa ex qua luppus itidem medius ore patulo dentibus minax, lingua exerta auriculis diversum erectis enatus esse cernitur, hinc oppositum est sydus aureum, suisque radiis coruscans, que omnia tibi prefati serenissimi regis munere pro insignibus concessa fuisse accepimus, hiis adiecimus in luppi dexterum pedem coronam auream longe elevatam, prout tu a nobis exoptasti, quo significares sacro dyademati regni nostri multa fidelia obsequia te prestitisse, tuaque dextera et tuis viribus ac facultatibus quantum in te fuit eius negotia semper extulisse. Supra scutum galea est fulgens ac naturali similis in cuius cono crucis signum apparet fidelibus Christianis in rebus horridis munimen ac propugnaculum certissimum, tota insuper cassidis superficiem binoque scuti latera ...» stb. (A címereslevél vége és dátuma hiányzik.)
Istvánffy-féle stylionarium (Eger, lyceumi könyvtár), 2–3. 11.
