Uj-Csanád
Uj-Csanád, oláh falu, Csanád vgyében, nem messze a Marostól, Makóhoz keletre 1 3/4 mfdnyire: 11 kath., 2512 n. e. óhitű, 7 zsidó lak., s egy szép n. e. óhitű anyaszentegyházzal. Határa gazdag termékenységű, de a Maros áradásaitól sokat szenved, s ez okból a helység maga is a folyótól távolabb épitetett. Sz. István király 1036-ban Csanádon püspökséget állitott, első püspöknek Gellértet tévén, ki itt oskolát alapitott, Walter nevű németet hiván ki tanitónak. Azonban későbben Gellértet a pogány valláshoz szitó magyarok Pestnél a Kelemföldi hegyről leveték a Dunába, s innen maradt e név a mostani Sz. Gellért hegyére. 1046-ban a magyar rendek itt összegyülekezvén, a gyülöletes Péter helyébe, I. Andrást választották királynak. Dózsa György paraszt pártütő, II. Ulászló idejében Csanádot is elpusztitván, az ide való püspököt Csáki Miklóst nyársba vonatta. A püspöki palota, és székes szentegyház romjai a Maroson túl Torontál vgyében, Német-Csanádnál láthatók. F. u. a kamara.
