Ecseg
Ecseg, magyar falu, Nógrád vgyében; Cserhát hegyláncza alatt, kevés része emelkedettebb helyen, többnyire azonban vizvésznek kitéve, ut. p. Hatvantól északra 3 órányira. Határa 5600 hold, mellyből beltelek 80, szántóföld 2400, rét 600, szőlő 500, erdő 1300; gyeplegelő igen csekély, a többi legelő erdőben van; utczák, utak, stb. 70 hold. Ebből szántóföld urbéri 1100, majorsági 1300; rét urbéri 400, majorsági 200; legelő urbéri 658 hold, mellynek nagyobb része erdő, melly erdő tagositáskor a község tulajdona lett; dézsmás szőlő 440, majorsági 60 hold. Szántóföldje fekete agyagos, melly nehéz munkáju ugyan, de minden gabonából jó termést ad, de egy része árkos levén, silány termésű. Szőlőhegye igen hires vörös bort, sőt aszut is terem. A határon és helységen végig csörgedez Füzér nevü patak, melly esős időben 14 határboli beleomlott vizekből annyira kiárad, hogy egész helység s a rétség vizben van. Találtatik határbeli szentiványi völgyben egy ásványos forrás, melly kifolyásánál sárga salakot rak le. Más forrás egy kápolna rom mellett van, melly hajdan szent Kutnak mondatott; ma összeomolva szárazságban kiapad. A falun kivül levő szép dombon látható egy régi vár romja, mellynek hajdani birtokos Füzér Borbála kisasszony volt; köznépi monda szerint itt lakott volna Ekerontó Borbála, ki az ekéből is kifogatta a marhát, és látogatóinak ajándékozta. Vannak itt egy nagy kőtábla alá ásott igen jó pinczék. A nagy kőtábla alatt több ölnyire kővévált apró csigaházak találtatnak. A határban 1847-ben két régi harczbárdot forditott ki az eke. Lakja a falut 1509 r. kath., 13 evang., 7 héber. Van itt egy régi kath. paroch. templom, goth modoru toronynyal, s egy 1108 évben öntött haranggal. A határ felét birja gr. Forgács Pál, ki helyben lakik, 1/2ét Szentgyörgyi Horváth József, kinek szinte csinos laka van, és körüle most készül egy angolkert.
