Gyöngyös
Gyöngyös, magyar mv., Heves vmegyében, a Mátra hegye alatt, egy gyönyörű kies vidéken, Pesthez 9, Egerhez 5 mfldnyi távolságra. Ezen várost nagyon ékesítik az itt lakó, vagy birtokos, számos uraságok csinos lakházai, a számos templomok, mellyek közül a kath. Barholomaeus két tornyu szentegyháza különösen szép. Van itt egyébiránt két kath. plebánia, 1 ref. anyaszentegyház, synagóga, postahivatal, kath. gymnasium a ferencziek felügyelése alatt, jó karban tartott kórház, franciskanus monostor, melly az egész országban legnépesebb. Állitói ezen Megváltóról nevezett szerzeteseknek a Báthoriak voltak, később Corvin Mátyás, Albert, sőt a törökök által is megerősittettek: mert 1681-ben Rustain egri basa, divánját meghallgatván, megengedte, hogy kölcsönösen, mind a gyöngyösi keresztény szerzetesek, mind a török barátok szabadon járhassanak széljel a falukba, de csak bottal, s nem fegyverrel. – Lakosai Gyöngyösnek, kevés német és tót mesterembert kivévén mind magyarok, s számuk 14,870re megyen, kik közt 14,016 r. kath., 384 reformatus, 41 evang., 44 n. e. óhitű, 385 zsidó. Élnek főképen kézmivességből, szőlő- és földmivelésből, s kereskedésből. Szántóföldjei, rétjei termékenyek; legelője szűk; erdeje szép; szőlőhegye kedvesizű s híres bort terem; lakosai különösen sok pokróczot, durva posztót, kostököt és bőrt készitenek; országos és heti vásárai nagy fontosságuak. F. u. h. Eszterházy, h. Grasalkovics, gr. Forgács, gr. Eszterházy, gr. Almásy, b. Orczy, b. Baldachi, b. Brudern József örökösi, b. Vimpfon, a ref. ekklézsia, görög közönség, Gyöngyös városa, és igen számos nemes nemzetségek s közbirtokosok.
