Hahót (Alsó és Felső)
Hahót (Alsó és Felső), 2 magyar falu, Zala vmegyében, Kanizsához 2 mfld, egy völgyben, nyugotról homokból domborodott hegyekkel, keletről posványnyal bekerítve: 1058 kath., 16 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Postahivatal. Nevét régi birtokosától, a hatalmas Bánffyak ős törzsökétől Haholdtól vette, ki elébb keresztes katona lévén, III. István alatt mint főhadivezér Lendvát, Nempthit (régenten Tenetti) megvette, s ez által családját Lendvay Bánffy név alatt (t. i. Miklós atya István horvátországi bán után ezen nevet vévén fel) több századokra megalapitá. Innen éjszakra óranegyedre feküdt Pölöske, mellynek mostan alig lehet nyomdokát látni. Itt vala régenten a sz. Domonkos apáczáknak egy zárdájuk, mellyet Arnold, a Bánffyak nemeztségéből, 1234-ben alapitván, gazdagon megajándékozott, de későbben a szüzek a kanizsai törököktől való félelem miatt elköltöztek. A jószágok majd egy, majd más kézre kerültek, végre III. Ferdinánd ezekből apáturságot fundált, s a hahoti sz. Margit szűz és mártyr név alatt; s azt 1642-ben Husvét Ambrus lemondása után Berkes Péternek ajándékozta. Utoljára ezen apáturság felett lévő patronusi just Mária Therezia 1772-ben tolnai gr. Festetics Pálnak ajándékozván, azóta mind a czím, mind a jövedelem a keszthelyi plebaniával van összekötve.
