Körös-Ladány
Körös-Ladány, hajdan Körös-Nadány, magyar falu, Békés megyében, a Sebes-Körös partján, Békéshez északra 3 mfldnyire: 485 kath., 3413 ref., 10 óhitü lakosokkal. Neve Ásiából kihozott szó, s zsidó és chaldaeai nyelven mind Ladány, mind Nadány, annyit tesz mint hüvely, tok. Már 1200-ban előfordul a váradi regestrumban. A reformatió elején a törzsökös Nadányi magyar nemzetség birta, melly Bihar vmegyében jelenleg is virágzó, de 1608 táján elpusztulván a helység, ez 1719-ben szinte Harukkern János Györgynek adatott. Ékesiti a helységet az urasági pompás kastély, a mellette lévő kies kert, s s a Körös szigetében most készülő angolkert. Továbbá van itt kath. és ref. anyatemplom, uradalmi és vármegyei lakház, egy mellette lévő nagy kerttel; vendégfogadó, 8 liszt-, 1 olajmalom, sörház, hol ezen a környéken a legjobb sör főzetik; derék híd a Körösön, 489 ház. Határa lapályos, szíkes fekete föld, melly ha megszárad, kőkeménységűvé válik, nehéz munkálatu, egyébiránt jótermő. Egész telek van 116, melly 60 holdjával méretett ki, u. m. 38 h. szántóföld, 22 h. kaszálló, három fordulóra osztva. Kétszeri szántás után termesztenek buzát, árpát, zabot, kukoriczát, kölest. Szőleje 4 helyt van, s jó időben 2000 akót megterem. Szilvája, almája, megygye bőséggel, nemesebb gyümölcsöket oltogatni csak most kezdenek. A helység alatt folyó Körösben kevés halat és rákot fognak. Az árvizek elháritására boldogult b. Wenkheim József sok és költséges csatornát ásatott, de azért a határt most is gyakran elboritja a víz, mint ez 1830-n megtörtént. Erdeje nincsen; hanem a közel levő Facsi erdőből, melly az uraság allodiuma, szerez tűzi és épűleti fát. Az uraság igen szép nemesitett birkákat tart, mellyeknek fajtájából a lakosok is 6000 darabot tenyésztenek, igy szinte 2000 szarvasmarhát, 1500 szép lovat. Sertést pedig mind az uraság mind a jobbágyság felesen tart. Az uraság bivalyokat is tenyészt. F. u. b. Orczy Therézia asszonyság, s ennek fia b. Wenkheim Béla.
