Vaskoh, oláhul Koh
Vaskoh, oláhul Koh, oláh-magyar m.v., Bihar vmegyében, egyenes földön, domboldalban, sziklás hegyek közőtt, ut. p. N. Várad 7 mfd. Lakja 150 r. kath., 360 n. e. óhitü s mindenik felekezetnek van anyatemploma. Határa 1213 hold, mellyből szántó 231 h., kaszáló 330 h., legelő és erdő együtt 530 hold. Ezekből urbériség 561, majors. szántóföld és rét 122 hold. Földe, ha megtrágyáztatik, mindennemü gabonát terem középszerüen; de rétjei vad szénát teremnek. Folyóvize a Fekete-Körös, s ezenkivül van 5 forrása. Tul a hegyoldalban van egy Pestyire nevü, barlanghoz hasonlitó nagy üreg, mellybe bemenni nem lehet, hanem közelebbről lehet nézni hogy Kalugyer s Szokodol helységek határairól összegyült patakok együtt, e barlang üregében, rémitő mélységbe nagy zuhanással ömlenek lefelé, és innen a hegy alatt, az ugynevezett Izbuknál jönnek ki; nyáron igen hideg, jó ivóviz, terem pisztrangot is, és mentiben 2 malmot hajt s az uraság vashámorát. E hámor évenkint 1500 mázsa vasat készit, melly leginkább nehéz munkákra alkalmas, s ebből a környékbeli kovácsok ásókat, szántóvasakat, fejszéket szoktak késziteni. A vasérczeket Kimp helység határából, a Sánczi hegyekből hordatja az uraság. A műszereket, fuvókat a Fekete-Körös hajtja. Országos vásárt nem tart Vaskoh, hanem minden szombaton van hetivására, hol gabona, kecskék, juhok, s boltbeli portékák árultatnak. A város feje egy 29 helységből álló uradalomnak, mellyet a váradi deák püspök bir.
