RÁTÓT.
RÁTÓT. (hajdan Rátoldnak is neveztetett.) Magyar falu Veszprém Vármegyében, földes Urai a’ Veszprémi Káptalan, és a’ Rátóti Prépostság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik n. k. Hagymáskérhez 3/4, d. Veszprémhez egy kis órányira. Hajdan sokkal nevezetesebb hely vala, mellyet régi jeles épűleteinek, ’s a’ Veres Barátok’ Klastromjoknak, és Gyulafi’ épűletének maradványai bizonyítanak. Prépostsága mintegy 1255-ben állíttatott-fel. Világi Papokra szállott e’ Prépostság 1644. Gorup Ferentz után H. Eszterházy Pál nyerte-el 1670; majd László, és Ádám 1689. 1699 Gróf Eszterházy Imre. 1741. Gr. Révay Antal. 1744 Gr. Eszterházy Károly. 1752 Her. Batthyáni József, most Kárd. 1755 Koller Ignátz. 1760 Gr. Keglevich Zsigm. 1777 Szilcz Károly. 1785 F. T. Paintner Mihály Úr a’ kinek betses tudósítását igen szívesen köszönnyük. Díszesíti e’ helységet az említett Prépost Uraságnak lakó helye, a’ ki gazdasági épűletekkel jelesítette kies lakóhelyét. Határja tágas, két malom is van Séd vizén, a’ Bakonyi erdőnek egy darab része ide tartozik, igen jó meszet égetnek lakosai, rész szerént a’ magok földgyén, rés szerént a’ Lókúti, és Sz. Gáli erdőkben, mellyet Paksra, és Földvárra szoktak lehordani; onnan pedig életet, és sót hordanak viszsza Veszprémbe.
