Ady Endre: Szezonversek
Szezonversek
I.
Nagyszerű! Hisz itt is éppoly meleg van,
Mint amilyenben sül e szép haza -
Én azt hittem, hogy Debrecenben hűsebb
A nappal és csendesb az éjszaka.
Mint amilyenben sül e szép haza -
Én azt hittem, hogy Debrecenben hűsebb
A nappal és csendesb az éjszaka.
És hogy még e hitemben is csalódtam -
Ezért bús verset írni nem merek:
Nagyszerű! Hisz itt is szörnyű meleg van
És éjjel élnek mind az emberek.
Ezért bús verset írni nem merek:
Nagyszerű! Hisz itt is szörnyű meleg van
És éjjel élnek mind az emberek.
II.
Ha a poéták nyaralni akarnak,
Az istenekre várnak rendszerint...
(Lehet, hogy már el is írták előlem
Költő elődim ez ismert földi kínt.)
Nos, én nyaralni jöttem Debrecenbe
(Hisz oly szűkmarkúk ma az istenek),
A Parnasszuson megsülhet az ember,
Ámbár megfagyni, na, itt sem lehet!
Az istenekre várnak rendszerint...
(Lehet, hogy már el is írták előlem
Költő elődim ez ismert földi kínt.)
Nos, én nyaralni jöttem Debrecenbe
(Hisz oly szűkmarkúk ma az istenek),
A Parnasszuson megsülhet az ember,
Ámbár megfagyni, na, itt sem lehet!
III.
No, hogy leszólták itt a helyi lapok
Pakfon-Váradot, mert nem volt vize...
(Váradon mindenben van szegénység,
Csak abban nincs, mi kacér és pisze.)
Hogy Debrecenben hűsölök - azóta
A víz-ügyet nagyon megismerém:
Bizony, vízben itt nagyobb a szegénység:
Például itt vizet nem láttam én...
Pakfon-Váradot, mert nem volt vize...
(Váradon mindenben van szegénység,
Csak abban nincs, mi kacér és pisze.)
Hogy Debrecenben hűsölök - azóta
A víz-ügyet nagyon megismerém:
Bizony, vízben itt nagyobb a szegénység:
Például itt vizet nem láttam én...
