Arany János: HORATIUSBÓL Ulla si juris... Od. II. 8.
HORATIUSBÓL
Ulla si juris... Od. II. 8.
Ulla si juris... Od. II. 8.
Megszegett sok esküvésed
Egy fogad lett volna barnább,
| Egyszer ártott volna csak; |
| Egy kisujjod körme vak: |
Elhinném; de valahány új
Tündöklőbben támad, ifjak
| Csalfasággal terheled: |
| Köz bajára, szép fejed. |
Még javadra vál, hamisan
Az örök istent, s az éjnek
| Hívni holt szülőd porát, |
| Néma csillag-táborát. |
Maga Vénus már kacagja,
Kacag Ámor, fenve lángzó
| A nimfák is együgyűn; |
| Nyilát véres köszörűn. |
Minden ifju néked serdül,
És a régi - szidja jármod:
| Néked nő új szolgahad; |
| S fenyegetve - ott marad. |
Félti anya kis legényét,
S férjét új ara szegény, hogy
| Félti tőled fukar ősz, |
| Báj-körödben elidőz. |
(A 70-es évekből)
