Balassi Bálint: MÉGIS BŐVEBB SZÓVAL KÉRLELI ISTENNEK HARAGJÁT
MÉGIS BŐVEBB SZÓVAL KÉRLELI ISTENNEK HARAGJÁT
[az "Magam gondolván" nótájára]
| 1 | Óh, én Istenem, ím, mi törtínék |
| én szegény fejemen? |
| Kit reménleni ingyen sem tudtam |
| volna életemben, |
| Kiért csak hálát kell néked adnom, |
| mert megérdemlettem. |
| 2 | Azelőtt való reám bocsátott |
| kemény ostoroddal |
| Meg nem tanulék, s ihon, mint járék |
| véled, én Urammal! |
| Még sincs mit tennem, hozzád kell esnem |
| én imádságommal. |
| 3 | Ha ennél nagyobb ostort bocsátsz is |
| reám, megérdemlem. |
| De kérlek, Uram, szinte az földhöz |
| ne verj immár éngem, |
| Szent fiad által tött ígéretid |
| jussanak eszedben! |
| 4 | Ne adj felettébb az kísértetre, |
| csak míg eltűrhetem, |
| Mert nyilván látod gyarló voltomot, |
| én édes Istenem, |
| Ha elhagysz éngem, óh, hová légyek? |
| Kétségben kell esnem. |
| 5 | Igazságodot irgalmasságod, |
| kérlek, felülmúlja, |
| Csendesedjék meg szent felségednek |
| felgerjedt haragja, |
| Szent lelked által szegény lelkemnek |
| légy vigasztalója! |
| 6 | Szinte elfojtott és majd megemészt |
| éngem az sok vétek, |
| Csak tőled lehet vigasztalása |
| keserves lelkemnek, |
| Ne vond meg tehát, kegyes Úr Isten, |
| örömét szívemnek! |
| 7 | Te minden jóra fordíthatod meg |
| az én bánatimat, |
| Ne vess el azért, Uram, előled, |
| kérlek, mutasd meg azt, |
| Hogy jó Isten vagy, és meghallgatod |
| fohászkodásimat. |
| 8 | Ezen is kérlek, ne tarts sokáig |
| rajtam haragodot, |
| Fordítsad immár kegyelmességre |
| bosszúállásidot, |
| Érdemem szerint ne büntess éngem, |
| te szegény szolgádot! |
| 9 | Mi hasznod benne, ha martalékja |
| lészek az Sátánnak? |
| Hiszem nem néki teremtettél volt, |
| hanem temagadnak. |
| Kínszenvedését vallyon héában |
| hagyod-é fiadnak? |
| 10 | Lám, énértem is szinte úgy megholt, |
| mint az nagy szentekért, |
| Tartozol tahát éngemet is meg- |
| hallgatni kedvéért, |
| Hallgasd meg azért fohászkodásim, |
| az ő szerelméért! |
| 11 | Szívem állását és kívánságát |
| voltaképpen tudod, |
| Semmi előtted elrejtvén nincsen, |
| mert te nyilván látod, |
| Tarts tisztán azért az én szívemet, |
| és adj bátorságot. |
| 12 | Teljes éltemben kiért dicsérjem, |
| Uram, felségedet, |
| Adj erőt arra, hogy segítségül |
| híhassam nevedet, |
| Írasd bé, kérlek, az te könyvedben |
| én könyörgésimet! |
| 13 | Emlékezetre kik mindenkoron |
| légyenek előtted, |
| És ne bocsássák bosszúállásra |
| szent Istenségedet, |
| Te szent fiadért, kinek örökké |
| légyen nagy dicséret! |
