Batsányi János: Gyötrődés
Kiált megint e bú helyén? |
Magánosságom éjjelén? |
Te vagy, lelkemnek egy fele! |
Érzem; s szivem reped bele! |
Hiába nyújtom karjaim, |
Nem hallja senki jajjaim! |
S kérésimet kettőztetik: |
Fájdalmim meg nem nyerhetik. |
S kérésid azt megilletik: |
Hogy láthasd! meg nem nyerhetik... |
Küldj néki éltető reményt! |
S bocsásd el, ó halál, szegényt! |