Földi János: II-dik Jósefről.
Örvend reménylő két Haza dolgodon. |
Ládd, sok keserves kéreményed |
Istened im megadá reményed. |
Meg-nézte benned bús Jerusálemét, |
Romlása, hogy távozzon, intett, |
Árva leányira rá tekintett. |
Vidám tavaszsza' napja ma változik! |
Meg-hervadott rósája szépűl; |
Kőfala' romladozása épűl. |
Zöldes mezőnkben szép szava tsergedez, |
A' száraz ágról már le-szálnak, |
Sok panaszok nagy örömre válnak. |
Minden szabad leszsz: viszsza adattatik |
A' lelki-esméret szabadság, |
Mellyet-is, óh zabolázni vadság! 's. a'. t. |