József Attila: JÖJJ TESTVÉRKÉM
JÖJJ TESTVÉRKÉM
Jöjj, testvérkém, atyánk, a bujdosó Nap,
A távol falujába ballagott.
A távol falujába ballagott.
Kigyujtják hamvas üvegét a Holdnak,
A méla égi templomablakot.
A méla égi templomablakot.
Fészkében ring a száz ujjongó fecske,
Szívemben minden mámoros szavad.
Szívemben minden mámoros szavad.
Reszket, mint ujjunk, mind a levelecske
S a rög a röghöz csókosan tapad.
S a rög a röghöz csókosan tapad.
Mint fénybogárka almabimbó szirmán,
Tejbőrödön szemem úgy tétováz.
Tejbőrödön szemem úgy tétováz.
Jöjj kedvesem, tested lelkembe innám
S az illatos mennybolt a nászi ház.
S az illatos mennybolt a nászi ház.
Az est sötét báránya ballagóba,
S feketébb hulló selyemgyapja már.
S feketébb hulló selyemgyapja már.
És szőke hajad sárga-rózsadombja
Fülledten csókom harmatára vár.
Fülledten csókom harmatára vár.
Változata a Rög a röghöz.
