Juhász Gyula: Ave
Ave
Üdvözlégy, Alkonyat! Árnyak processziója
Mélységes némaság, mely kérdez és felel,
Üdvözlégy, titkokat megoldó boldog óra,
Melyben fáradt szívem pihenni réved el.
Mélységes némaság, mely kérdez és felel,
Üdvözlégy, titkokat megoldó boldog óra,
Melyben fáradt szívem pihenni réved el.
Ó áldott pillanat, mely föllobbantja bennem
Az elhunyt tüzeket, kiégett napokat,
Máglyává lesz szívem, hol elhamvad szerelmem
S fönixként ragyogón, fiatalon fogad.
Az elhunyt tüzeket, kiégett napokat,
Máglyává lesz szívem, hol elhamvad szerelmem
S fönixként ragyogón, fiatalon fogad.
Szent perc, köszöntelek. Most félre a világtól,
Mely zaklat és zajong; enyém az a világ,
Hol minden béke, csönd. A szürke Mája-fátyol
Egy percre fölszakad és közel ér a távol,
Hol élnek, amik itt csupán - melódiák!
Mely zaklat és zajong; enyém az a világ,
Hol minden béke, csönd. A szürke Mája-fátyol
Egy percre fölszakad és közel ér a távol,
Hol élnek, amik itt csupán - melódiák!
