Juhász Gyula: Óda Dionysoshoz
Mámor barátja te, az élet szeretője,
Kinek királyi bot a termő szőlőtőke,
Feléd cikáz e dal, elégiára váló.
Az öröm himnuszát ujjongni szilajon,
Szent táncot lejteni a nevető napon,
Nem félni bánatok sápasztó alkonyától!
Pirosló hajnalon a nap felé kiáltó,
Én is, a szomorú, én is pogány vagyok:
És bár minden napom egy evoét temet,
E dalt elsírom és benne - lelkemet!