Juhász Gyula: Athéne Partenosz
Athéne Partenosz
Bagolyszemű, bronzvértű istenasszony,
Tekinteted, mint attikai ég,
Lelked derűs, mint, ha leszáll az alkony,
Tavaszi fényben a jón partvidék.
Tekinteted, mint attikai ég,
Lelked derűs, mint, ha leszáll az alkony,
Tavaszi fényben a jón partvidék.
Te vagy a bölcsek és bolygók barátja,
Ki Mentor nyájas arcát öltve fel
Nyugalmasan jársz s a tengerbarázda,
Mint édes terhét, dalolón emel.
Ki Mentor nyájas arcát öltve fel
Nyugalmasan jársz s a tengerbarázda,
Mint édes terhét, dalolón emel.
Mikor az ifjú Telemakhosz árva,
Te bölcs igéket súgsz titkon neki
S hajóját kedvező szél lengeti.
Te bölcs igéket súgsz titkon neki
S hajóját kedvező szél lengeti.
S mikor agg Nesztor öblös szózatára
Mély csönd felel, te mosolyogva látod
Az új időket és az új világot!
Mély csönd felel, te mosolyogva látod
Az új időket és az új világot!
