Juhász Gyula: Szemek beszéde
Szemek beszéde
Sokáig némán, némán nézik egymást,
Mint tenger és ég, mint bús messzeségek
És szól az egyik: Ó most semmi sem bánt!
És mond a másik: Ó most újra élek!
Mint tenger és ég, mint bús messzeségek
És szól az egyik: Ó most semmi sem bánt!
És mond a másik: Ó most újra élek!
Az egyik mélyén vak reménytelenség,
A másik mélyén mennyek üdve szunnyad,
Az egyik szól: Ó elveszett gyerekség,
A másik mond: Bennem ring drága múltad.
A másik mélyén mennyek üdve szunnyad,
Az egyik szól: Ó elveszett gyerekség,
A másik mond: Bennem ring drága múltad.
Az egyik, mint az áldozati bárány,
Szelíden, gyáván és riadva rebben,
Az élettől gyötörten és ijedten,
Szelíden, gyáván és riadva rebben,
Az élettől gyötörten és ijedten,
A másik szűzi bátran, büszke árván
Szól: Élni fogsz! A másik: Messzi szentség!
És érezik, hogy zúg a végtelenség.
Szól: Élni fogsz! A másik: Messzi szentség!
És érezik, hogy zúg a végtelenség.
