Juhász Gyula: A tápai Krisztus
Arcán szelíd mosoly a szenvedés.
Amint ballagva munkából megyen.
Zsellére csak és várja az időt,
Mikor az élet néki is terem.
Hiszen nekik is megváltást izent.
Feléjük és bíztatja híveit.
A fecske is és egy a zivatar,
És folyton buzgó öt szent sebei
És ki segít már, ha ő sem segit?