Juhász Gyula: KI TUDJA, HOL?
KI TUDJA, HOL?
Detlev von Liliencron
A hamu, sár és vér felett,
A lótiporta rét felett
Lement a hold.
Futott az éj. Már nincs csata.
De sokan nem tértek haza
Kolin alól.
A lótiporta rét felett
Lement a hold.
Futott az éj. Már nincs csata.
De sokan nem tértek haza
Kolin alól.
Egy ifjú is, félig gyerek
A puskaport ízlelte meg
És ott maradt.
A zászlaját emelte még
S a halál fogta már kezét
Kolin alatt.
A puskaport ízlelte meg
És ott maradt.
A zászlaját emelte még
S a halál fogta már kezét
Kolin alatt.
Mellette a szent könyv feküdt,
Mely ott járt véle mindenütt
Az ütközetbe.
Egy gránátos, Bavária
Fia meglátta: biblia,
Hát fölemelte!
Mely ott járt véle mindenütt
Az ütközetbe.
Egy gránátos, Bavária
Fia meglátta: biblia,
Hát fölemelte!
S vitte a könyvet egyenest,
Mint utolsó üdvözletet,
Mely sírva szól.
És beleírta az apa:
- Kolin. Fiam a föld alatt,
Ki tudja, hol?
Mint utolsó üdvözletet,
Mely sírva szól.
És beleírta az apa:
- Kolin. Fiam a föld alatt,
Ki tudja, hol?
És aki ezt dalolta most
És aki békén olvasod
S lelked dalol:
Egyszer majd én is, meg te is
A föld alatt alszunk s nem is
Tudjuk ma: hol?
És aki békén olvasod
S lelked dalol:
Egyszer majd én is, meg te is
A föld alatt alszunk s nem is
Tudjuk ma: hol?
1915
