Kölcsey Ferenc: BÜSZKE SZÉKEDBEN ...
BÜSZKE SZÉKEDBEN ...
Sappho után
Büszke székedben örök Aphrodíta,
Égi hölgy, lesben gyakorolt miattad
Szívemet bánat s unalom, könyörgök,
Jöjj felém inkább, ha szavára máskor
Hyv imádódnak kegyesen hajoltál,
S elhagyád értem szeretett atyádnak
Vonva hintódat lebegő galambok,
Hű madárkáid, sebesen röpűltek
Villogó szárnnyal lefelé Olympról
Szent öröm töltött, mikor, Istenasszony,
Égi orcáddal szeliden mosolygván,
Kérdezéd tőlem, mi gyötör s miért hív
Nyerni kedvedtől mit akar leginkább
Felhevűlt szívem? kinek hév szerelme
Tart megint bájos kötelén? ki hoz bajt
Mert ha fut, gyorsan könyörögve tér meg,
És ajándékot maga nyújt ha tőled
Nem veszen, s csókod ha kerűli, csókol,
Jöjj felém most is, s kegyesen ölelj ki
Bánatim közzűl, s teljesítsed amit
Szívem ohajt, hogy teljesíts, segítvén
Égi hölgy, lesben gyakorolt miattad
Szívemet bánat s unalom, könyörgök,
| Hogy ne alázzák. |
Hyv imádódnak kegyesen hajoltál,
S elhagyád értem szeretett atyádnak
| Isteni házát. |
Hű madárkáid, sebesen röpűltek
Villogó szárnnyal lefelé Olympról
| Éteri pályán; |
Égi orcáddal szeliden mosolygván,
Kérdezéd tőlem, mi gyötör s miért hív
| Esdekelő szóm? |
Felhevűlt szívem? kinek hév szerelme
Tart megint bájos kötelén? ki hoz bajt
| Sappho tenéked? |
És ajándékot maga nyújt ha tőled
Nem veszen, s csókod ha kerűli, csókol,
| Bár ne akarjad. |
Bánatim közzűl, s teljesítsed amit
Szívem ohajt, hogy teljesíts, segítvén
| Isteni erőddel. |
Álmosd, 1813. jún.
