Kosztolányi Dezső: Ordítsak-e? Hogy áll a buta kő is
Ordítsak-e? Hogy áll a buta kő is
Ordítsak-e? Hogy áll a buta kő is,
mely látta egykor győztes életem
s a fém, a vas, az üveg, a por, ő is,
csak az suhant el, ami névtelen.
mely látta egykor győztes életem
s a fém, a vas, az üveg, a por, ő is,
csak az suhant el, ami névtelen.
Mert itt tanyázott két hű, ifjú orvos,
e kávémérés füstfogott szögén
s én vélük együtt, akiket a kormos
éj fektetett le csöndesen mögém.
e kávémérés füstfogott szögén
s én vélük együtt, akiket a kormos
éj fektetett le csöndesen mögém.
Boldog kövek! Buták! Ti mélyen alvók!
És emlékezni nem tudó vak ajtók!
Üvegharang! Te süket énekű!
És emlékezni nem tudó vak ajtók!
Üvegharang! Te süket énekű!
Holgy hallgattok. A multnak elköszönve
csak én zenélek itt, a mély közönybe,
fájó ideggel. Élő hegedű.
csak én zenélek itt, a mély közönybe,
fájó ideggel. Élő hegedű.
1921
A pohár eltörik
A pohár eltörik
s kihull fog.
s kihull fog.
A ruha szétszakad
s gyöngül a szem.
s gyöngül a szem.
Elvész a kulcs, a gomb
s fakul a kedv.
s fakul a kedv.
A gyertya fogyva-fogy
s lassúbb a vér.
s lassúbb a vér.
A lámpa lezuhan
s a szív megáll.
s a szív megáll.
Jaj, nékem és neked,
jaj, jaj nekünk.
jaj, jaj nekünk.
1923
