Kosztolányi Dezső: AZ ÁRVA DALA
most még kicsi aztán éjbe veszek
s elhalkul a vád.
nyujtsátok az éjből a kezetek.
úgyis letiporják árva fejem.
Mit kellek is én: ma még korai
holnapra befednek a sír porai.
az is vékonyka és avitt,
örökre kitart ez a kis ruha rajtam,
s tán ebbe fogad az egek ura majdan.
(ilyen marad örökké),
egykor Valaki úgy szerette.